Így alszanak gyermekeink a valóságban

„Már megint nem aludtunk egész éjjel. Biztos a telihold." „Ötször kelt fel, nem bírom már ezt a vándorlást a gyerekszobába és vissza." „Egyszerűen nem tudom letenni aludni, ott kell feküdnöm mellette, közben szalad a háztartás." „Miért nem alszik a gyerekem? Mit rontottam el?"

Első gyermekem érkezését követően kevés embert irigyeltem úgy, mint a jó alvó gyerekek szüleit, de nem kellett sok idő ahhoz, hogy észrevegyem: ők alkotják a kisebbséget. Mi, többiek próbálkozunk hőmérséklettel, ruházattal, testközelséggel, néha már gyógyszerekkel is. Pedig nem is lenne szükség ezek nagy részére, ha nem abban a tévhitben szülnénk, hogy az újszülött 21 órát alszik mosolyogva, egyedül kiságyában. Leendő anyukák, figyeljetek! Szakember mesél cikkünkben a rögvalóságról, hogy ti már ne essetek az Instamamák filterezett képeinek csalárd álomvilágába!

Igénylik a segítséget

Dr. Dénes Ivett orvos, bababarát alvástanácsadó, baba-mama konzulens szerint a legtöbb gyermeket újszülöttként sem lehet csak úgy letenni aludni: ők a kivételt jelentik, nem a szabályt.

„A gyermekek általában akkor érzik biztonságban magukat, ha édesanyjuk közelében lehetnek, ha a szülő érzékenyen reagál az igényeikre, ha elérhető, és ha segít nekik elaludni és visszaaludni akkor, amikor szükségük van rá. Nem egyformák abban, hogy mikor mennyi bátorításra, testi kontaktusra, milyen körülményekre van szükségük ahhoz, hogy el tudjanak aludni" – mondja. Ebből kifolyólag akadnak olyan babák, akiknek könnyebb kielégíteni igényeit, míg mások esetében ez nehezebb feladat a friss édesanyának.

Nem könnyíti a frissen szült nő dolgát a sok tévhit sem, amely a babák alvását övezi. Arra kértük dr. Dénes Ivettet, segítsen ezeket lerombolni, hogy tisztább kép kerüljön elénk arról, ahogy a csecsemők és a kisdedek alszanak – a valóságban. Következzenek tehát a tévhitek.

Néha nem olyan egyszerű alvásra bírni a kisbabát123rf.com

Pár hónaposan átalusszák az éjszakát

„Az éjszaka átalvása tévhit, ugyanis alvásciklusaink szerkezetének okán senki sem alussza át az éjszakát. Redszeresen előfordulnak rövid ideig tartó megébredések, amelyek a feltételezések szerint biztonságunkat szolgálják. A mikroébredések során átmeneti időre újra tudatosulnak azok az információk, amelyek a külvilágból és a saját szervezetünkből érkeznek, eljut a tudatunkig, ha veszélyessé vált közben a környezetünk vagy valamilyen kellemetlen testi érzetet észlelünk" – mondja a szakértő. A felnőttek ezeket a helyzeteket maguk oldják meg, például betakaróznak, a babák viszont sírnak, hogy segítsenek nekik. Az első néhány életévben ezek az igénykifejezések természetesen rendszeresek, majd egyre ritkulnak, leginkább csak betegség vagy rossz közérzet esetén fordulnak elő.

És már nem is kelnek éjjel enni

„A nemzetközi kutatások azt találták, hogy az egyéves gyermekek még átlagosan egy-másfél alkalommal jelezték éjszakánként a szüleiknek valamilyen igényüket, ez pedig könnyen lehet akár az éhség is. A második életévben legkésőbb általában ez az éjszakai megéhezés fokozatosan elmarad" – mondja dr. Dénes Ivett. A nagyobbacska kisdedeknél már inkább altatási módszerként van szükség szoptatásra ilyenkor, mintsem éhséget enyhítő beavatkozásként.

Megtaníthatók egyedül elaludni és visszaaludni

„Az önálló vagy kevés segítséggel történő elalvás kialakulása egy folyamat eredménye, a gyermek önszabályozó funkcióival, a közelség-távolság, az alvás-ébrenlét regulációjával és saját érzelmeinek kezelésével áll szoros kapcsolatban. Ezek a szabályozási képességek minden gyermeknél egyéni ütemben fejlődnek, többek között a gyermek temperamentumától, érzékenységétől, az ingerekre adott reakcióinak hevességétől, előzetes tapasztalataitól, és nem utolsósorban a szülők válaszkészségétől is függenek" – részletezte a szakértő. Minden gyermek igénye más, a szülő legjobban úgy tudja támogatni ezt a fajta fejlődést, ha nem támaszt túlzó elvárásokat, inkább akkor és annyit segít a gyereknek az elalvásban, amikor és amennyire szüksége van.

A saját ágyban alvás sokaknál érési folyamat végeredményeként alakul kiForrás: 123rf.com

Nem alszanak a szülővel egy ágyban

„Vannak csecsemők, akik távolabb szüleiktől is komfortosan érzik magukat saját ágyukban, bár az ilyen tapasztalatok esetén mindig érdemes azt is figyelembe venni, hogy sok szülő eleve úgy gondolja, a családba érkező újszülöttnek kell alkalmazkodnia a már kialakult szokásokhoz, és nem fordítva. Ha a szülők eleve kizárólag külön szobában altatják a gyermeket, akkor ez egyáltalán nem biztos, hogy a kicsi igénye is. Persze, egy idő után beletörődik ebbe, nem sír, alkalmazkodik, de ebből nem következik, hogy nem lenne számára jobb, ha közelebb alhatna az édesanyjához.

Az önállósodás kapcsán általában eljön az az idő, amikor már képes a gyermek egyedül, külön szobában is aludni, sőt, erre egyre nagyobb igénye is lesz a szülőkről való leválás részeként. A gyermek egészséges szexuális fejlődése szempontjából ez a kamaszkor kezdetén legkésőbb kívánatos" – mondja a szakértő. Sok szülő persze aggódik kapcsolata miatt ilyen helyzetekben, de egy jó házastársi viszonynak egy szülőkkel alvó baba sem lesz az elrontója.

Sírva hagyva majd megtanulnak elaludni

„Az alvástréning-módszerek hatásairól megoszlanak a vélemények, valószínűleg azért, mert nagyon nehezen vizsgálható a szülő-gyermek kapcsolatra, a gyermek évekkel későbbi alvásminőségére vagy a kisgyermek kötődési stílusára kifejtett hatásuk. Szerencsére egyáltalán nincs szükség arra, hogy alvástréninget alkalmazzunk, ugyanis válaszkész módon is számos megoldással lehet támogatni a gyermekek jó alvását" – fejtegette dr. Dénes Ivett. Így nincs szükség sem arra, hogy az egyedül hagyott csecsemő sírására egyáltalán ne reagáljunk, sem arra, hogy időnként bemenjünk szobájába, de testkontaktus nélkül próbáljuk nyugtatni őt.

A babának anya közelében a legjobb

Szakemberek is a szülőkkel közös szobában való alvást ajánlják a csecsemőknek, mivel a közelség elemi vágy számukra.

Elolvasom

És amikor kell a segítség

Ahogy azt a babaalvás-szakértő is elmondta, természetesen vannak azért olyan esetek, amelyekben érdemes a gyermek alvását orvosi kérdésként kezelni. Az alvással összefüggő légzészavarok, az alvajárás, a fogcsikorgatás vagy a narkolepszia természetesen nem söprendők a szőnyeg alá, ugyanígy ki kell zárni az esetlegesen szedett gyógyszerek hatását is. Alvási zavar egyébként akár a gyermekek 10 százalékát is érintheti, de ezek túlnyomó többségükben úgynevezett regulációs zavarok, amelyek a szülő-gyermek kapcsolat nehézségeiben, vagy a gyermek állapotszabályozó rendszereinél előforduló döccenőkben gyökereznek. Az éjszakai felriadások és a lidérces álmok is ezek közé tartozhatnak. Ha az orvosi kezelést igénylő okokat kizártuk, ezeken a nehézségeken csecsemő-szülő kapcsolati konzulens segíthet.