Pszichoszomatikus tünetek gyerekeknél: így beszél a kicsik lelke
A szervi okok kizárása után általában egyértelmű minta rajzolódik ki a gyermekek pszichoszomatikus betegségeinél: szavak helyett ezekkel jelzik, hogy életük valamely terén gondjuk van.
Pszichoszomatikus eredetű gyermekbetegségeknél a legfontosabb szabály az, hogy komolyan kell venni őket, mondja Nagy Klára klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus.
„A gyermek azt érzi, hogy fáj a feje, hasa, ezt nem lehet elbagatellizálni, annak tulajdonítani, hogy csak azért mondja, mert nem akar oviba menni. Nem baj az, ha testi tünetekkel jelez a gyerek, még ha a szülő számára ez ijesztő is. Ő ezzel tudja elmondani problémáját"– mondja a szakember.
Szavak helyett tünetek
Elmondása szerint a gyerekek sok esetben nem beszélnek gondjaikról – egy példával élve lehet, hogy gyermekünk fejét üti egy osztálytárs minden szünetben, ő pedig azt hiszi, hogy az iskola ilyen, ezért nem emel szót.
„A gyermek úgy nő bele a világba, hogy természetesnek veszi azt, nem kérdőjelez meg dolgokat" – mondja el az okokról a pszichológus.
Életkorfüggő, mit éreznek
A különböző szorongásos tünetek eltérő életkorokra jellemzők: az óvodásoknál a bepisilés, körömrágás, iskolásoknál a hasfájás, fejfájás a jellemzőbb pszichoszomatikus tünet, hozzátéve, hogy 10-12 éves korban neurológiai okokból egyébként is gyakoribb a fejfájás a gyerekeknél.
Arról, hogy pszichoszomatikus eredetűek a panaszok, azok megjelenésének ideje adhat jelet: iskolai szünetekben vagy hétvégéken például jellemzően megszűnnek ezek a tünetek, ha lelki hátterűek.
A Covid sok rosszat hozott
A koronavírus-járvány kapcsán most megnövekedettt a pszichoszomatikus panaszokkal élő gyerekek száma.
„A Covid rengeteg rosszat tett, sok ilyen tünetet erősített fel. A koronavíruson átesetteknél bármilyen betegség tünetét is érzik, előjön a szorongás, hogy ez újra az. Ezzel jönnek a pszichoszomatikus tünetek is, nem akar közösségbe, iskolába menni, amit testi tünettel jelez a gyerek"
– mondja a gyermekpszichológus.
Az, hogy kinél léphetnek fel általánosságban véve a pszichoszomatikus tünetek, szorongásra való hajlam vagy családi jellegzetesség kérdése. Tudunk segíteni is abban, hogy a gyermek teste tünetei helyett inkább szavakkal kommunikáljon, de nem úgy, hogy felszólítjuk erre. Ha a szülő elmeséli, vele mi történt munkahelyén, verbalizálja átélt érzelmeit, abból viszont sokat tanul a gyermek.