Rémálom az iskola? Iskolafóbia is lehet az oka
Több tízezer gyermek számára csengettek be szeptember 1-jén. Az elsősök talán még várják is, a nagyobbak inkább már most az őszi szünetre készülnek, vagy olyan turpisságokon törik a fejüket, mint a lógás. A legtöbb diák ezen átesik, egyszer-egyszer még bele is fér, de ha tartósan fennáll, az már komoly probléma: az iskolafóbia egy létező jelenség.
A tanulók többsége a járványidőszakban hosszú hónapokig rekedt az iskola falain kívül, majd erre még jött a nyári szünet is. Ha most a legtöbb lurkó nehezen ült vissza az iskolapadba, az nem véletlen.
Az iskolafóbia hátterében legtöbbször valamilyen szorongás áll
A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia szakértője szerint az iskolába járás elutasítása régebben többé-kevésbé az iskolakerülés szinonimája volt, és az utcasarkon lógó, vagy a szobájukban videójátékokat játszó gyerekek képét idézte. Az iskolakerülést azonban meg kell különböztetni az iskolafóbiától – ez utóbbi esetén nem az iskolán kívüli szórakozás csábítása vezérli a gyerekeket, hanem az iskola iránti ellenállás, aminek számtalan oka lehet – nyilatkozta dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus.
Az iskolafóbia hátterében legtöbbször valamilyen szorongás áll, ezek jellemzően az iskolai környezetre koncentrálódnak. Fokozatosan alakul ki, ilyenkor nehezebben megy a felkelés, készülődés, iskolába indulás, de megjelenhetnek testi tünetek is, például hányás, szédülés. A tünetek idővel odáig súlyosbodhatnak, hogy a gyerek nem képes egy ideig iskolába járni. Ilyenkor fontos az orvosi vizsgálat, amely kizárhatja a fizikai betegséget.
Kezdeményezzünk beszélgetést a gyerekkel
Hasznos lehet arról beszélni, hogy miért nem akar iskolába járni a gyerek. Zaklatottságát kezeljük együttérzéssel, támogatással, biztosítsuk őt arról, hogy megértjük az aggodalmait. Emellett próbáljuk kideríteni, hogy mi okozza az iskolától való félelmét. Ilyenkor a rossz jegytől kezdve az iskolai zaklatásig, sok minden állhat a háttérben.
A Gyógyzóna egyik friss videója is erre hívja fel a figyelmet: akár még csak most kezd a gyerek egy új oktatási intézményben, akár a régi sulijában folytatja a tanévet, gondolni kell a lelki egészségére is, hiszen a stressz őket sem kíméli.
Célravezető a megértés
Ha súlyos a szorongás, akkor – egyeztetve az iskolával – a fokozatos visszatérés mellett is dönthetünk: például az első napon csak elvisszük őt az iskola mellett, a második napon bevihetjük őt fél napra, de a harmadik napon már ott is lehet hagyni. Vegyük figyelembe azonban gyermekünk visszajelzését akkor is, ha azt gondoljuk, ezzel megoldottuk problémáját, mert lehet, hogy ennél is többre van szükség. Ha viszont nem ennyire rossz a helyzet, akkor éppen az segíti a visszatérést, ha határozottan tesszük a dolgunkat, a reggeli rutin gyorsan, zökkenőmentesen zajlik, és akár már fél óra alatt indulásra kész a gyerek.
A szakértő figyelmeztet arra is, hogy az iskolafóbiának komoly okai lehetnek, amilyen például a szociális, generalizált vagy szeparációs szorongás, kényszerbetegség, illetve szelektív mutizmus (amikor a gyermeknek nehezére esik a tanárok vagy társaik előtt megszólalni). Ne féljünk segítséget kérni, akár a gyermekorvostól, akár pszichológustól vagy pszichiátertől.