A társkeresés nehézségei, avagy miért vagy még mindig egyedül?

Talán nem ér hatalmas közhellyel indítani egyetlen írást sem, mégis kettő is kéznél van. Társat találni ma nagyon nehéz, ahogyan a jól működő párkapcsolat is nagyon ritka. Lehet ezzel vitatkozni, mert kivételek mindig vannak (és legyenek is) de, ha őszintén magunkba nézünk, vagy csak szét a környezetünkben, akkor mit látunk?

A társkeresés nehéz minden korosztálynak. Hogy csak ma vagy ezelőtt 30-40 évvel is ilyen volt? Nem tudom... A Covid-19 második hullámát írtuk, amikor a 17 éves unokaöcsém mesélte, hogy megy egy randira. Az első kérdésem nem az volt, hogy ki a lány, hogy néz ki, hol lakik stb. Hanem az, hogy hol ismerkedtetek meg? A válasz meglepett: a neten.

A társkeresést nehezíti az őszinteség hiánya isForrás: 123rf.com

Akkor döbbentem rá, hogy nem csak 30 felett (na jó, közelebb a 40-hez) nehéz már „élőben" ismerkedni, hanem tinédzser korban is.

Miért nincs barátod, hiszen olyan okos/szép/kedves/intelligens vagy?

Ha arra gondolunk, hogy a társkeresés nehéz, akkor az első akadály a környezetünkből jön. Barátok, rokonok szűnni nem akaró kérdéscunamija. „Miért vagy még mindig szingli?", „Hogyhogy nem találsz senkit magadnak?" „Jársz te valahová? Tudod, az ajtódon nem fog bekopogni a nagy Ő". Ezekbe a kérdésekbe és megjegyzésekbe egy idő után már belefárad az ember, nincs kedve már bizonygatni, hogy nem így akarjuk, nem így akartuk...

Mindent meg tudunk oldani egyedül is

Önállóság. Tinédzserként még csak sejtjük, a húszas évek elején már kezdjük érezni is. De, ha 30 felett egyedül van az ember, az önállóság teljesen más jelentéssel bír. Olyan, mintha a világ minden ereje meglenne bennünk. Fúrunk, faragunk, villanykörtét cserélünk, lefolyót tisztítunk, ami meg mégsem megy, hívunk szerelőt, mert mindenkinek van a telefonjában egy szám, ami ehhez a személyhez tartozik: „az ember, aki mindenhez ért".

Egyedül, de valakire várvaForrás: 123rf.com

Hová lett az őszinteség?

Társat keresni nehéz, őszinte embert még inkább. Bár úgy tűnik, ez a világ legegyszerűbb dolga, amíg csak beszélni kell róla. „Nekem a legfontosabb dolog az őszinteség" – jaj, milyen jó hallani ezt a mondatot, na majd akkor ő más lesz. Hisszük ezt általában két-három napig, amikor aztán elfelejt írni/hívni ahelyett, hogy azt mondaná: „bocs, ezt mégsem éreztem". Egyszerűbb szellemmé válni, eltűnni, mintha soha nem is lett volna. A jelenségre már kifejezést is találtak a szakemberek, ez a „ghostingolás". Ghostingról akkor beszélünk, ha a randipartner – akár volt szex, akár nem – eltűnik az életünkből. Soha többé nem ír, nem reagál semmire. Látszólag semmi előzménye nincs, se indoklás, se magyarázat. Hogy gyerekes megoldás? Igen! Hogy milyen érzés? Rossz, mert szeretünk válaszokat kapni, de el kell fogadni azt is, ha nincs.

Amikor itt lehet az ideje, hogy keress egy pszichológust
Az élet tele van kihívásokkal. Ezek nem mindegyike kellemes, sőt, akadnak olyan nehézségek is, amelyek annyira megterhelik a lelket, hogy szinte lehetetlennek tűnik a továbblépés. Elolvasom!

Extra nehezítő tényezők

Aztán ott vannak még az extra nehézségek. Megtalálni azt, aki nem anyuci kedvence, aki nem csak életművész, aki nem csak szexet akar, aki nem a felesége mellé akár másodiknak, aki nem lelki sérült, mert éppen válik, vagy aki nem csak házvezetőnőt keres. Persze senki sem tökéletes, de nagy kérdés, hogy mennyi hibához vagy számunkra nem tetsző dologhoz tudunk alkalmazkodni. Próbálkozni viszont kell. Nyitottam és pozitívan állni hozzá, mert tényleg nem tudni, mikor és hol csap le ránk a szerelem. Nem kizárt, hogy egy online ismeretségekből lesz életre szóló boldogság, vagy akár a villamoson ülve látjuk meg életünk párját. Ha így is lesz, azt sosem felejtjük, hogy társat találni nehéz...