3 sztereotípia, amelyet felejts el a férfiakkal kapcsolatban
Sok ok vezethet egy kapcsolat megfenekléséhez, de a sztereotipikus gondolkodás ezek közt kiemelt helyen van. A nemi szerepeken túl, sőt, azon felül van ugyanis a párkapcsolatokban jelen két ember személyisége.
A férfiakkal kapcsolatos sztereotípiák a párkapcsolatokban nem építő jellegűek: nem azt segítik elő, hogy partneredet jobban megismerd, hanem előítéletek mentén alakítják gondolkodásodat. Anélkül, hogy megpróbáltál volna a szavak vagy tettek mögé látni, közhelyek alapján, előre megítéled párod tetteit, ha így gondolkodsz. Sorra veszünk néhány sztereotípiát, és azt is, mi a gond ezekkel.
A férfi erős, kemény, érzéketlen, logikus
Ha ezt feltételezed, megfosztod párodat attól a képességtől, hogy érző lény legyen, miközben gyakran várod el tőle azt, hogy akár anélkül is beleélje magát helyzetedbe, hogy arról hosszasabban beszélnél neki. Ha minden férfi érzéketlen lenne, jó apák, sőt, valójában jó férjek sem létezhetnének. A keménység illúziójával sem fogtok tudni mit kezdeni, ha esetleg baleset éri, vagy megbetegszik, így ápolásodra és empátiádra szorul. Léteznek persze kemény, mindenek felett logikus, és sajnos érzéketlen férfiak is, de ugyanígy igaz ez nőkre is.
Karrierjük a legfontosabb számukra
Ha csak a karrier mozgatná a férfitársadalom minden tagját, megint csak: hol lennének a felelős, szerető és gondoskodó apák? Sokszor azért merülnek el igazán karrierjükben, mert a társadalmi nyomás valóban ebbe az irányába tolja őket, de a sok kiégett menedzser példája azt mutatja, ez nem feltétlenül belső igény. Magyarországon ráadásul historikusan a férfit tekinti családfenntartónak a társadalom, a nő a gyerekekkel törődik az eszménykép szerint. Pedig ez ma már nem így van a legtöbb esetben: a család meg sem tudna élni egy fizetésből, és az anyának is lehetősége van arra, hogy ne csak pelenkák, hanem adatok vagy problémák világában merülhessen el.
Félnek elköteleződni
Ezt a sztereotípiát is számos ellenpélda dönti le, ha jól körbenézünk. Társadalmi szintű tévképzet, hogy a nő vágya a gyermek, a házaság, mellyel magához láncolhatja a férfit, míg az utóbbi szabadon szeretne virágról virágra szállni és minél később megállapodni. Evolúciós háttere van ugyan ennek az elképzelésnek – a nő célja a biztos apaság, a férfié a minél több utód –, de ne alacsonyítsuk magunkat állatok szintjére. Vannak férfiak – és megint csak, nők –, akik nem akarnak elköteleződni, gyermeket vállalni. És vannak mindkét nemből szép számban, akik igen.
A legnagyobb baj azzal, ha a fenti sztereotípiák csapdájába esel, az, hogy ezek voltaképpen egymással szembeállítják a két nemet. Harcolni kell a férfival, hogy vegyen végre feleségül, vagy vállaljon fel barátai előtt. Ki kell erőszakolni, hogy ne csak a munkájával foglalkozzon, hanem mással is, és harcolni kell vele a munkahelyen, hogy nő létedre engedjen érvényesülni. Harapófogóval kell belőle kiszedni, mit érez. Nem csak a férfiakat, de a nőket is kelepcébe szorítjuk, ha sztereotípiák mentén gondolkozunk: a másikat megismerni persze munkásabb, de minőségibb és kifizetődőbb is.