5 dolog, amit érdemes tudni a megtermékenyítésről
Sok tévhit kering a megtermékenyítéssel és a terhességgel kapcsolatban. Sokan nem is teljesen értik, hogyan és hol történik a megtermékenyítés, ami annyira azért nem bonyolult folyamat, de jó tisztában lenni vele.
A megtermékenyítés során a férfi hímivarsejtek, a spermiumok bejutnak a női szervezetbe és ott találkoznak a petesejttel. Ezt követően a két sejtmag egymásba olvad és a megtermékenyített petesejtből fejlődi ki az embrió. Valahogy így tanultuk az általános iskolai biológia órán is, aztán az elmélettel többet – általában – nem is foglalkozik az ember.
A megtermékenyített petesejt az esetek 25–30 százalékában ágyazódik be, és fejlődik tovább, vagyis alakul ki a terhesség. A többi megtermékenyített petesejt, tehát a megtermékenyített petesejtek 70–75 százaléka elhal, és észrevétlenül távozik a szervezetből. A healthline.com segítségével összeszedtük, hogy mely tények fontosak még a megtermékenyítésről.
1. A megtermékenyítés a petevezetékben történik
Sokan azt hiszik, hogy a megtermékenyítés a méhben vagy a petefészkekben történik, de ez nem igaz. A megtermékenyítés a petevezetékekben zajlik, amelyek összekötik a petefészket a méhvel. Ha megtörténik a megtermékenyítés, ezt az újonnan megtermékenyített sejtet zigótának nevezik. Innen a zigóta a petevezetéken lefelé halad a méhbe. Ezután a zigóta a méh nyálkahártyájába fúródik. A megtermékenyülést követő 5–7. napon érkezik meg a blasztocita, amely egy 2-3 napos várakozást követően beágyazódik. A beágyazódás 5 napig tart. Ettől a pillanattól kezdve a nő szervezetében rohamosan nő a HCG-hormon mennyisége. Ha a petevezetéke elzáródott vagy hiányzik, még mindig lehetséges a teherbeesés.
2. A megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhbe
Ha nincs semmilyen szövődmény, akkor a megtermékenyített petesejtnek (embriónak) a megvastagodott méhfalhoz „tapadva" kell beágyazódnia a méhbe. Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium (ACOG) csak akkor tekint valakit terhesnek, ha az embrió sikeresen beágyazódott a méhfalba. Más szóval a beágyazódás a terhesség kezdetét jelzi. A terhesség 8. hetének végéig a megtermékenyített petesejtet embriónak nevezik. Orvosi értelemben a 9. hét elejétől már magzatnak számít.
3. A megtermékenyítés nem mindig történik meg, még akkor sem, ha peteérésed van
Számos oka lehet annak, hogy miért nem történik meg a megtermékenyítés. Ide tartozik a fogamzásgátlás és a meddőség is. Ha nehézségeid vannak a teherbe eséssel, és több mint egy éve próbálkoztok (illetve több mint hat hónapja, ha 35 évesnél idősebb vagy), keresd fel orvosodat és egyeztess a további teendőkről.
4. Létezik méhen kívüli terhesség
Ha a megtermékenyített petesejt a méhnyálkahártyán kívül máshol fúródik be, azt méhen kívüli terhességnek nevezik a szakemberek. A méhen kívüli terhességek körülbelül 90 százaléka akkor következik be, amikor az embriót beültetik valamelyik petevezetékbe. A méhnyakhoz vagy a hasüreghez is kapcsolódhat. A méhen kívüli terhesség olyan orvosi vészhelyzet, amely azonnali kezelést igényel.
5. A terhesség 1. hetét az utolsó menstruáció első napjától számítjuk, nem a megtermékenyítéstől
A legtöbb baba a 39. vagy 40. héten születik. Sokan azt gondolják, hogy a terhességi kor a megtermékenyítéssel kezdődik, az „1. hét" pedig a teherbe esés hete, de ez nem így van. Az 1. hetet tulajdonképpen visszamenőleg az utolsó menstruáció első napjától számítják. Mivel az ovuláció általában körülbelül 14 nappal a menstruáció első napja után következik be, a megtermékenyítés általában a terhesség „3. hetében" történik.