Ezek a szédülés típusai és leggyakoribb okai

A szédülés számos betegség tünete lehet, talán ezért is ez az egyik leggyakoribb panasz, amivel a legtöbben orvoshoz fordulnak. Az esetek többségében ugyan ártalmatlan okai vannak a szédülésnek, azonban ha túl gyakran jelentkezik vagy tartósan fennáll, érdemes kivizsgáltatni, mert a tünetek hátterében akár veszélyes betegségek is állhatnak.

Milyen gyakori a szédülés?

Szakirodalmi adatok szerint a dolgozó lakosság körében – élete során – minden 5. embernél jelentkezik legalább egy szédüléses epizód, melynek gyakorisága a korral tovább emelkedik.

A szédülés kezelése a szerteágazó tünetek és okok miatt minden esetben egyénre szabott kezelést jelent.Forrás: 123rf.com

Milyen típusai vannak a szédülésnek?

1. Forgó szédülés (vertigó):
Ez a leggyakoribb típusa a szédülésnek. Ilyenkor a betegek úgy érzik, mintha forogna velük a világ. Típusos tünete a helyzetváltoztatásra (felülés, lefekvés, fej oldalra fordítása) jelentkező vagy rosszabbodó panaszok, melyek hányingerrel vagy hányással járnak.

A forgó szédülés hátterében leggyakrabban a belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése áll (BPPV, Meniére-betegség), de okozhatja még migrén, a hallóideg daganata (akusztikus neurinóma), utazási betegség (kinetózis), stroke, agyvérzés vagy sclerosis multiplex is.

2. Egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés:
Ennél a formánál leggyakrabban járás közben jelentkeznek a furcsa, lebegésszerű szédüléses panaszok.

Bizonytalanságérzést okozhatnak:

  • szemészeti betegségek (legtöbbször a rossz látás),
  • ízületi bántalmak,
  • a belső fül betegségei,
  • az alsó végtagok idegkárosodása (neuropátia),
  • vérszegénység
  • vashiány
  • szorongásos betegségek
  • pánik-szidróma
  • fóbiák
  • különböző izombetegségek és egyes gyógyszerek (nyugtatók, altatók, epilepszia elleni gyógyszerek)

3. Ájulás közeli állapot, gyengeségérzés:
Orvosi értelemben nem tekinthető típusos szédülésnek, azonban a klinikai gyakorlatban a betegek leggyakrabban szédülésként élik meg ezt az állapotot. Ennél a típusnál a vezető tünet a látótér elsötétedése, általános gyengeségérzet, elsápadás és az ájulás vagy ahhoz közeli állapot.

A gyengeségérzés leggyakoribb okai a szívet érintő betegségek lehetnek úgy, mint érelmeszesedés, szívritmuszavar, szívizom betegségei (cardiomyopátiák), alacsony vérnyomás (ortosztatikus hypotenzió).

A szédülés nagy pszichés terhet jelent a betegek számára.Forrás: 123rf.com

A szédülés leggyakoribb okai

A klinikai gyakorlatban a következő leggyakoribb szédüléssel járó kórképek fordulnak elő:

  • benignus paroxysmalis pozícionális vertigó (BPPV)
  • vesztibuláris migrén
  • Meniére-betegség
  • belső fül és/vagy hallóideg gyulladása (neuronitis vestibularis)
  • akusztikus neurinóma
  • krónikus, kétoldali vesztibuláris funkciókiesés
  • synkope (ájulás)
  • agyi vérkeringészavar (agyi infarktus)
  • agyvérzés
  • pánik-szindróma és fóbiás szédülés

A klinikai tapasztalatok szerint a váratlanul jelentkező, igen heves tünetek miatt a szédülés nagy pszichés terhet jelent a betegek számára, ezért annak mielőbbi kivizsgálása javasolt.

Enyhébb panaszok esetén első körben a háziorvoshoz lehet fordulni, de a pontosabb diagnózis felállítása érdekében fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvost érdemes felkeresni. Súlyosabb tünetek (hányinger, hányás, járásképtelenség) jelentkezése esetén a sürgősségi ellátást kell igénybe venni.
A szédülés kezelése a szerteágazó tünetek és okok miatt minden esetben egyénre szabott kezelést jelent. Általánosságban elmondható, hogy a kiváltó okok függvényében kezelőorvosod gyógyszeres kezelést és különböző tornagyakorlatok végzését tanácsolhatja.