Százmilliárdokba kerül évente a depresszió Magyarországon

Éves szinten közel 700 ezer magyar szembesül azzal, hogy depressziós. Az utóbbi években egyre fiatalabb korban kezdődik, így nem kíméli már a 20–30 éveseket sem. A depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher pedig óriási: 362 milliárd forint! Ez több, mint a hipertónia, asztma, rheumatoid arthritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen.

Bár sokak száját elhagyja az a mondat, hogy „olyan depressziós vagyok", az orvosi értelemben vett depresszió nem egyezik meg a szomorúsággal, átmeneti rosszkedvvel. Ezt a diagnózist mindig szakember (pl. pszichiáter) állítja fel, pontosan meghatározott kritériumrendszer alapján. A Magyar Pszichiátriai Társaság XXIV. Vándorgyűlésén bemutatott tanulmány szerint a legfrissebb adatok már jelzik, hogy a COVID-járvány sokat rontott a mentális betegségekkel kapcsolatos helyzeten, így egyre sürgetőbb, hogy mindenki szembenézzen ezzel a betegséggel és a következményeivel.

Közel 700 ezer magyar szembesül a depresszióvalForrás: 123rf.com

Kiket érinthet a depresszió?

Lényegében bárkit. Hazánkban a felnőtt lakosság 15%-a tapasztalja meg élete során a depresszió tüneteit. A tanulmány szerzői szerint egy év alatt a lakosság 7,1%-a válik érintetté a betegségben, ez éves szinten közel 700 ezer ember. A betegség bármely életkorban kezdődhet, de általában 40 éves kor körül diagnosztizálják. Az utóbbi években a betegség kezdete egyre fiatalabb korra tolódik, 20–30 év közé, de nem ritkán már a serdülőkorban jelentkezhetnek az első tünetek.

Aggasztó a jövő

A depresszió számos területen nagyobb életminőség-romlást eredményez, mint sok más, súlyos és sokakat érintő krónikus betegség, így komoly gazdasági teherrel jár. Az előrejelzések alapján 2030-ra a depresszió és a következményes öngyilkosság lesz az első számú halálok.

A betegség extra terhei

A tanulmány szerint a betegség okozta terheket jellemzően két csoportra osztják fel: direkt (az adott betegség közvetlen, finanszírozót vagy magát a beteget érintő), és indirekt (a tágabb értelemben vett, társadalmi és állami) költségek körére. Ez utóbbira jó példa, hogy egy depressziós beteg esetében egy év alatt átlagosan 41,6 kiesett munkanappal, és további 76,8 csökkent hatékonyságú munkanappal kalkulálhatunk, vagyis az év 12 hónapjából mindössze 8 hónapban végez teljes értékű munkát. Ez forintban 245 milliárd forint indirekt költséghez vezet évente. A depresszió okozta teljes gazdasági teher évi 362,457 milliárd forint, amiből a direkt költségek 28,440 milliárd forintra, az indirekt költségek pedig 334,017 milliárd forintra becsülhetők.

Milliárdokba kerül a depresszióForrás: Magyar Pszichiátriai Társaság

Társbetegségek kísérik

A tanulmány szerzői kiemelik azt is, hogy a depresszió sokszor nem önmagában jelentkezik, hanem gyakran társbetegségek kísérik. Ilyenek a szorongásos betegségek, a szív-koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke, a daganatos megbetegedések, a Parkinson-kór, valamint a cukorbetegség is. A depresszió fennállása több, mint kétszeresére növelte a későbbi 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is.

Öngyilkosság és a kezeletlen depresszió

Nemzetközi és hazai kutatások alapján az öngyilkosságot elkövetők vagy megkísérlők 65-87%-a (nem kezelt) depresszióban szenved az elkövetés idején. 2019-ben 1550 befejezett öngyilkosság történt, amely alapján több mint 1.000 önkezűleg elkövetett haláleset esetében játszhat szerepet a depresszió. A számítások szerint a depressziós betegek öngyilkosságával összefüggő szociális teher meghaladhatja az évi 35 milliárd forintot.

Fel kell oldani a mentális betegségeket övező társadalmi megbélyegzéstForrás: 123rf.com

Javaslatok és megoldások

A tanulmány szerzői számos javaslattal is éltek, hogyan javulhatna a hazai depressziós betegek helyzete. A legfontosabb, hogy fel kell oldani a mentális betegségeket övező társadalmi megbélyegzést. Emellett az öngyilkosságok megelőzése érdekében országos prevenciós programok indítása szükséges, fejleszteni kell az ellátórendszeri szintek és a társszakmák közötti kommunikációt, folyamatosan frissíteni kell a terápiás irányelveket, ahogyan a hazánkban elérhető gyógyszerterápiás alternatívákat is bővíteni kell. A hazai pszichiátriai járó- és fekvőbetegellátásba az egynapos sebészet mintájára pedig létre lehetne hozni az úgynevezett Sürgősségi Pszichiátriai Részleget, amely sokak számára óriási segítség lenne.