Ezeket az elváltozásokat találták a COVID-19-ben elhunytak agyában
Számos COVID-19-ben megbetegedett embernél figyeltek meg neurológiai tüneteket, azonban a tünetek kialakulásának okáról és módjáról mindeddig igen keveset tudunk. Éppen ezért egy kutatócsoport is feltette a kérdést: miért alakulnak ki idegrendszeri tünetek a koronavírussal fertőzötteknél?
A COVID-19fertőzés gyakorlatilag a szervezetünk egészét képes megtámadni: a tüdőt, a szívet, a vesét és az agyunkat is. A COVID-19 fertőzés miatt kórházi kezelésre szorulók mintegy 80%-a mutat valamilyen idegrendszeri tünetet: leggyakrabban görcsök, ködös tudat (brain fog) és depresszió fordul elő esetükben, de a „hosszú COVID"-nak nevezett tünetegyüttesben, akár enyhe betegségből történő felgyógyulás után is sokan számolnak be gondolkodási és koncentrációs nehézségekről, memóriazavarról és fáradékonyságról.
A Stanford Orvosi Egyetem és a német Saarland Egyetem kutatói ezen sokakat érintő probléma kialakulásának hátterére keresték a választ, eredményeiket pedig a Nature tudományos folyóiratban jelentették meg 2021 júniusában.
Milyen elváltozásokat találtak a COVID-19 betegek agyszövetében?
A vizsgálat során 8 olyan beteg agyszövetét vizsgálták meg, akik COVID-19 fertőzésben hunytak el, kontrollként pedig 14, egyéb betegségben elhunyt beteg agyszövetét vizsgálták.
A COVID-19-ben elhunyt betegek agyában a kutatók kifejezett gyulladásos jeleket és jelentős elváltozásokat tapasztaltak, olyan szintű molekuláris elváltozásokat, amiket súlyos neurodegeneratív betegségekben, mint az Alzheimer- vagy Parkinson-kórban elhunyt betegek agyában szoktak megfigyelni.
Az egyik legfontosabb megválaszolandó kérdés ezek után az volt, vajon bejut-e a SARS-CoV-2 vírus az agyba (lokálisan károsítva az idegrendszert), vagy a vírus által a szervezetben kiváltott válaszreakció okozza az idegrendszeri tüneteket – ezzel kapcsolatban ugyanis korábbi tanulmányok ellentmondásos eredményekkel végződtek.
Az agyban észlelt patológiai eltérések alapvetően meghatározzák a COVID-19 kezelését is
A vizsgálatok során a COVID-19-ben elhunyt betegek agyában a SARS-CoV-2 vírus jelenlétét nem sikerült kimutatniuk a kutatóknak, azonban a betegek agyszövetében jelentős mennyiségű T-sejtet figyeltek meg, ami kifejezett gyulladásos reakciót jelez. Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy nem közvetlenül a vírus, hanem a vírus által a szervezetben kiváltott gyulladásos reakció okozhatja az agyban látott eltéréseket és az idegrendszeri tüneteket.
Annak meghatározása, hogy maga a vírus jut be az agyba, vagy a szervezet gyulladásos válaszreakciója okozza a károsodásokat, a terápia megválasztásának szempontjából is nagyon fontos: ha a vírus idegrendszerbe való bejutása okozza a tüneteket, akkor vírusellenes szerrel, pl. remdesevirrel érdemes a kezelést megkísérelni, míg immunreakció esetén gyulladáscsökkentő terápiát szükséges megkezdeni és folytatni.
Az agyszövetben kiváltott gyulladásos reakció okozza
A vizsgálat eredményei tehát alátámasztják, hogy a COVID-19 fertőzésben megbetegedettek által tapasztalt idegrendszeri tünetek mögött kimutatható, molekuláris szintű agyi elváltozások állnak. Ezen elváltozásokat feltételezhetően nem a vírusnak az agyba jutása, hanem az immunrendszer által az agyszövetben kiváltott gyulladásos reakció okozza, mely a koronavírusról szerzett eddigi ismereteink alapján nem meglepő, hiszen a vírusfertőzés ismert szövődménye a több szervrendszerre kiterjedő gyulladásos válaszreakció.
Az immunrendszer által kiváltott gyulladás és a SARS-CoV-2 vírus pontos szerepére vonatkozóan az idegrendszeri gyulladásos elváltozásokban még további vizsgálatokra van szükség, hiszen a folyamat pontos megértése segíthet bennünket a legmegfelelőbb terápia kidolgozásában.