A nőknél tovább tarthat a long-Covid állapot

A Covid-19-et átvészelő, de kórházi kezelésre szoruló betegek közel felénél még 1 év után is legalább egy, hosszasan fennálló tünetet lehetett észlelni. A leggyakoribb panasz a fáradtság és az izomgyengeség volt, de a gyógyult betegek egyharmadát folyamatos légszomj kínozta, derült ki egy átfogó kutatásból.

A The Lancet című orvosi folyóiratban augusztus végén megjelent kínai tanulmány szerint, bár a legtöbben jól gyógyulnak, egyes betegeknél, különösen azoknál, akik a súlyos állapotuk miatt kórházi kezelésben részesültek, tartósan egészségügyi problémák maradtak fenn.

A fáradékonyság a leggyakoribb long-Covid tünetForrás: 123rf.com

Fájdalmak, szorongás, diszkomfort érzet

A kutatásban a wuhani kórházból 2020. január 7. és május 29. között elbocsájtott 1276 Covid-os beteg adatait vizsgálták az elbocsájtás után 6 és 12 hónap múlva. Az átlagos életkor 59 év volt, a nemek aránya a férfiak felé billent 53 százalékkal – összegezte a tanulmány adatit az Orvostovábbképző Szemle.

12 hónap után a Covid túlélőknek jóval több problémájuk volt a mobilitással, a fájdalmakkal, a diszkomfort érzéssel, a szorongással és a depresszióval, saját megítélésük szerint alacsonyabb volt az életminőségük, mint a Covid-mentes kontroll személyeknek.

A fáradékonyság a leggyakoribb long-Covid tünet

A leggyakoribb tünetként jelentkező fáradtság és izomgyengeség 6 hónap után a betegek 52 százalékában, 12 hónap után a betegek 20 százalékában állt fenn. A nőknél – a férfiakhoz képest – 1,4-szer gyakrabban jelentkeztek ezek a tünetek. Az akut fázisban kortikoszteroidokkal kezelt betegeknél 12 hónap után 1,5-ször gyakoribb volt a fáradtság és az izomgyengeség azokhoz képest, akik nem kaptak kortikoszteroidokat.

A tüdő diffúziós működészavara egy év után a mérsékelten súlyos Covid-os betegek 20-30 százalékánál, a súlyos, kritikus Covidos betegek 54 százalékánál fennmaradt, a nőbetegeknél csaknem háromszoros volt a tüdők diffúziós eltérése a férfiakhoz képest.

A nőknél gyakoribb a depresszióForrás: 123rf.com

Covid-19 fertőzés hatása a munkára

A Covid-19 fertőzés előtt munkával rendelkezők 88 százaléka a betegségből való felépülés után ismét dolgozott, de csak 76 százalékuk tért vissza eredeti munkakörébe, a többiek kevesebb megterheléssel és felelősséggel járó munkát választottak. Az eredeti munkájukhoz vissza nem térők 32 százaléka csökkent fizikai képességére hivatkozott, 25 százaléknak nem volt kedve visszamenni, 18 százalék pedig munkanélkülivé vált.

A nők depressziósabbak voltak

A 12 hónapnál egy kicsit gyakoribb (23 százalék) volt a depresszió, mint 6 hónapnál (26 százalék), és ez az arány jóval magasabb volt annál, amit a nem Covidos-os felnőtteknél tapasztalunk (5 százalék). A nők kétszer olyan gyakran panaszodnak depresszióra és szorongásra, mint a férfiak. A tanulmány szerzői arra nem tudtak magyarázatot találni, hogy egy év után miért nagyobb arányú a depresszió, mint fél év elteltével. Elképzelhetőnek tartják, hogy a vírusfertőzés kiváltotta biológiai folyamatnak vagy a szervezet immunválaszának következménye.

A COVID-19 komoly idegrendszeri megbetegedést is okozhat
Bár a SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19 fertőzést elsősorban légúti megbetegedésként tartjuk számon, számtalan esetben bebizonyosodott, hogy a vírus egész szervezetünket érintő betegséget is tud okozni. Elolvasom!

A The Lancet szerkesztőségi közleménye sürgeti a tudományos és orvosi közösségek összefogását a long-COVID tünetek mechanizmusának és pathogenezisének tisztázása céljából, hogy minden ember egyformán és gyorsan tudjon gyógyulni.