Sokkal többen szenvedhetnek a hosszú Covid tüneteitől

A pennsylvaniai orvosi egyetem kutatása szerint a 236 millió embernek, akik 2019 decembere óta elkapták a Covid-19-et, legalább a fele, „hosszú Covid" tünetektől szenved, a gyógyulást követő hat hónapban is.

Long Covid vagy magyarul hosszú Covid. A kifejezés még szinte ismeretlen, pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már hivatalosan is elfogadta a definíciót. Ez jelentős lépés, mert az orvosok tudták, hogy a koronavírus-fertőzés egyeseknél hosszú távon elhúzódó tüneteket okoz, de ennek eddig nem volt hivatalos meghatározása.

Hivatalos definíció lett a hosszú Covid-szindrómaForrás: 123rf.com

Mi az a hosszú Covid?

A WHO jelentésében poszt-Covid-19 állapotként szerepel a köznyelvben eddig hosszú Covid-ként vagy poszt-Covid-szindrómaként emlegetett állapot. Ez az állapot olyan személyeknél fordul elő, akiknek a kórtörténetében valószínűsíthető vagy megerősített SARS-CoV-2 fertőzés szerepel. Általában 3 hónappal a megbetegedés kezdetétől számítjuk és legalább 2 hónapja fennálló tünetekkel jár, amelyek egyéb diagnózissal nem magyarázhatók.A tünetek közé tartozhatnak a kognitív zavarok, a fáradtság és a légszomj is. A szövődmények olyan súlyosak lehetnek, mint a stroke és a szívroham.

A Penn State College of Medicine kutatócsapata azt találta, hogy akár 6 hónapig is fennállhat a hosszú Covid-szindróma – számolt be az eredményekről a medicalXpress. A Covid-19-ben szenvedő beteg tapasztalhat olyan tüneteket, mint a fáradtság, a légzési nehézség, a mellkasi fájdalom, az ízületi fájdalmak, valamint az íz- és szaglásvesztés. Ez mind ismert. Az viszont kevésbé, hogy ezek közül bármelyik megmaradhat fél éven keresztül, vagy akár még tovább is.

Az orvosok számos eltérést észleltek a gyógyultak körében

A kutatók a betegek Covid utáni egészségi állapotát három idősávban elemezték: 1 hónapos (rövid távú), 2–5 hónapos (közép távú) és 6 vagy több hónapos (hosszú távú) időközönként.

Akár fél évvel a gyógyulás után is kínozhat a CovidForrás: 123rf.com

Az eredmények szerint a már meggyógyult emberek számos egészségügyi problémát tapasztaltak. Általában ezek a szövődmények befolyásolták a beteg általános jólétét, a mozgásképességét vagy akár a szervrendszereit. Összességében minden második gyógyult Covidos tapasztalta a hosszú távú Covid-hatásokat.

  • Általános jóllét: A betegek több mint fele fogyásról, fáradtságról, lázról vagy fájdalomról számolt be
  • Mobilitás: Nagyjából minden ötödik gyógyult csökkentette aktivitását
  • Neurológiai aggodalmak: Majdnem minden negyedik gyógyult tapasztalt koncentrációs nehézséget
  • Mentális egészségi zavarok: Csaknem minden harmadik betegnél diagnosztizáltak generalizált szorongásos zavart
  • Tüdő rendellenességek: Tíz gyógyultból hatnál jelentkeztek mellkasi képalkotó eltérések, és a betegek több mint egynegyedének légzési nehézségei maradtak
  • Szív- és érrendszeri problémák: A mellkasi fájdalom és a heves szívdobogás a gyakran jelentett állapotok közé tartozik
  • Bőrbetegségek: Csaknem minden ötödik betegnél jelentkezett hajhullás vagy valamilyen kiütés
  • Emésztési problémák: A gyomorfájdalom, az étvágytalanság, a hasmenés és a hányás szintén a gyakran jelentett panaszok közé tartozik

Ezek az eredmények megerősítik azt, amit sok egészségügyi dolgozó és Covid-19 gyógyult állít, nevezetesen, hogy a koronavírus káros egészségi hatásai elhúzódhatnak. A mi tanulmányunk nagyobb populációt vizsgált, beleértve a magas, közepes és alacsony jövedelmű országok lakosságát is. Sokkal több tünetet vizsgáltunk meg, ezért úgy gondoljuk, hogy eredményeink meglehetősen megbízhatóak"– mondta Vernon Chinchilli, a tanulmány társvezetője.

A nőknél tovább tarthat a long-Covid állapot
A leggyakoribb panasz a fáradtság és az izomgyengeség volt, de a gyógyult betegek egyharmadát folyamatos légszomj kínozta, derült ki egy átfogó kutatásból. Elolvasom!

A kutatók szerint a korai beavatkozás kulcsfontosságú lesz sok Covid-19 túlélő életminőségének javítása szempontjából. Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy ezek a hosszú távú egészségi állapotok megnövekedett orvosi ellátási igényt okozhatnak és túlterhelhetik az egészségügyi ellátórendszereket, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Szerintük a tanulmány eredményei segíthetnek a kezelési tervek kialakításában.