Ne az antitestszint alapján döntsünk a harmadik oltásról
Másfél éve dolgozik egy fiatal orvosokból álló csapat azért, hogy tájékoztassa a laikusokat kérdés, panasz esetén a koronavírusról, valamint hogy más betegségek tüneteit is segítsen azonosítani. Tapasztalatuk kettős: a tévhitek kipusztíthatatlannak tűnnek, de azért van, akit meg lehet győzni.
Jelenleg huszonhét szakember alkotja a ma már „Vakcinainfó – Az orvos válaszol" néven ismert Facebook-csoport gárdáját, akik között sebész, fogszakorvos, szülész-nőgyógyász, pszichiáter, infektológus, mikrobiológus, belgyógyász és neurológus is akad, a teljesség igénye nélkül. A tavaly március óta dolgozó csapat tagjai szabadidejükből áldoznak naponta akár több órát arra, hogy hiteles segítséget nyújtsanak a kérdezőknek és szakmai alapokon nyugvó érvekkel tájékoztassanak a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatosan.
Köztük van dr. Pukoli Dániel, a Gyógyzóna neurológus orvosszakértője is, aki alapító tagként a kezdetektől segít a tájékoztatásban: interjúnkban arra kértük, beszéljen arról, milyen tévhitekkel találkoznak és mennyiben fejlődik a közvélemény tájékozottsága.
Az álhírek ellen küzdenek
A csoport evolúciójáról Pukoli Dániel kérdésünkre elmondta: idővel annyira sok kérdés merült fel már az oltásokkal kapcsolatosan, hogy a kezdeti „Az orvos válaszol" nevet a jelenlegire cserélték.
„Azt tapasztaltuk a pandémia alatt, hogy a rengeteg álhír, az interneten és a közösségi médiában megjelenő téves információ, a körülményesebbé, akadozóbbá vált orvos-beteg kommunikáció, valamint a nehezen elérhető, laikusok számára könnyen emészthető, célzott, hiteles információ hiánya és az orvosokba vetett bizalom csökkenése mind hátráltatta a koronavírus elleni vakcinákba vetett bizalom kialakulását, az átoltottság növekedését. A csoport és a válaszadó orvosok legfőbb célja a magyar társadalom informáltságának javítása a vakcinák hatásosságáról és biztonságosságáról, továbbá meg kívánjuk teremteni a kiegyensúlyozott, tudományos bizonyítékokon alapuló tájékoztatás lehetőségét, el szeretnénk oszlatni a kételyeket és segíteni szeretnénk a lakosság átoltottságának növekedését" – mondta el kérdésünkre.
A tájékoztatás szellemében vaskos GYIK-összefoglalókat is készített a csapat hazai szakmai irányelvek alapján, a nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve: ezek emészthető, érhető formában tájékoztatják az olvasót, és folyamatosan aktualizáltak is ezt az anyagot.
Gyorsan terjed a téves információ
A csoportban tapasztaltak alapján Pukoli Dániel úgy fogalmaz: azt látják, „hogy Einsteint meghazudtolva, a sötétség néha gyorsabban terjed, mint a fény." Az álhírek és dezinformációk futótűzszerűen terjednek a közösségi médiában, rengeteg megosztás és like segíti diadalmenetüket.
„Küldetésünknek tekintjük az álhírek és tudatos megtévesztések elleni fellépést. A csoportban gyakran rögzített posztokban reagálunk a sajtó által felkapott álhírekre, félinformációkra, mindezeket kellő perspektívába helyezve a kételyek eloszlatása, a bizalom helyreállítása céljából.
A lakosság egy része ennek ellenére a racionális érvek és a tudományos eredmények közérthető formában történő közlését követően is meggyőzhetetlen, rájuk mi sem tudunk hatást gyakorolni. Az oltásban bizonytalankodók közül viszont úgy tűnik, sokan meggyőzhetőek, naponta látunk erről visszajelzéseket mi is
– számolt be, hozzátéve: sokan leírják, hogy a harmadik, booster-oltást a csoport hatására kérték.
A legtöbb tévhit címszavakban arról szól, hogy az oltás még kísérleti, túl gyorsan fejlesztették, káros anyag van benne, épp az betegít meg, meddőséget okoz, nincs is rá szükség erős immunrendszer mellett, de olyan is van, aki máig azt vallja, nincs is vírus.
Gyakori tévhitként említeném még a koronavírus-fertőzésen átesést követő és a védőoltás utáni antitestszint meghatározást. A szakmai szervezetek – aktuálisan – nem javasolják a védőoltás utáni antitestszint meghatározást, mivel álláspontjuk szerint az egyes kimutatási módszerek eredményei nem összevethetők egymással, illetve egyelőre nem áll rendelkezésre általánosan megállapított és elfogadott paraméter a biztos immunvédelmet garantáló „normál tartomány" meghatározására. Tehát csupán az antitestszint-meghatározás eredményétől nem lehet függővé tenni a vakcina beadatását, illetve felvételét!
– figyelmeztet szakértőnk.
Az információ tudás nélkül csak adat
Megkérdeztük Pukoli Dánieltől azt is, miért alakulhatott ki ez az állapot, amikor rengeteg információ érhető el hiteles forrásokból a koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatosan.
„Az internet megjelenése megváltoztatta az információszerzés módját. Laikusok számára az internetről rengeteg adat és nagyon kevés hiteles információ nyerhető: a sok „információ" megfelelő háttértudás nélkül leginkább csak adatnak tekinthető, értelmezési és rendszerezési képesség nélkül sajnos sokszor inkább zavart, mintsem fejlődést eredményez.
A dezinformáció ezzel szemben általában egyszerű, egyértelműnek tűnik és sokszor pár százalék valós információt is tartalmaz, amihez az egyszeri olvasó jól tud érzelmileg kapcsolódni. Egy álhír is dezinformációnak tekinthető, melynek célja sokrétű: lehet az emberek tudatos megtévesztése, de akár a pillanatnyi hírnév megszerzése sem kizárt, sőt, a dezinformálás célja sajnos még anyagi haszonszerzés is lehet. Azt állíthatom, hogy a közösségi médiában keringő téves információk valós egészségügyi kockázatokat is rejtenek, többek között ennek ellensúlyozására alapítottuk meg ezt a Facebook-csoportot, hiszen a többi orvoskollégával együtt az egyik legfőbb célunk a tudományos bizonyítékokon alapuló, hiteles információnyújtás és tájékoztatás"
– hangoztatta dr. Pukoli Dániel.