Allergiák: melyik évszak mit tartogat?

Az allergiás megbetegedések előfordulása világszerte növekszik, jelenleg a WHO adatai szerint a népesség mintegy 30-40 százalékát érinti. Tünetei lehetnek szezonálisak, vagyis csak bizonyos hónapokban jelentkezőek, más esetben pedig az egész évre kiterjedő, úgynevezett perenniális formájúak.

Az allergia túlérzékenységet jelez, az immunrendszer bizonyos anyagokkal szembeni túlzott reakcióját jelenti, amely a bejutás módjától függően igen változatos tüneteket eredményezhet.

  • A légutakon keresztül bejutó allergének tüsszögést, köhögést, orrfolyást, könnyezést okoznak, míg a bőrön kialakuló reakciók leggyakrabban bőrpír, csalánkiütés, ekcéma formájában jelentkeznek.
  • A tápcsatornán át bejutó allergének hasfájást, puffadást, hasmenést válthatnak ki. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy a szervezetbe bejutó allergén a behatolás helyétől távolabbi szervrendszer tüneteit okozza, így például egy táplálkozási allergén az emésztő-szervrendszeri tünetek mellett bőrtüneteket is eredményezhet.

Érdemes tudni, hogy az egyes allergének között keresztreakció mutatkozhat, vagyis egy adott allergén anyagához szerkezetileg hasonló másik anyag is ki tudja váltani a jellegzetes allergiás tünetet.  

Ez akkor merülhet fel, amikor az érintett egyén allergiás panasza akkor is erősödik, amikor semmilyen jel nincs arra, hogy az ismert allergén jelen lenne a környezetében.

Allergének sokfélesége

Allergiavizsgálat: szezonális vagy egész évben fennálló allergén okozza a panaszt?Forrás: 123rf.com

Az allergének nagyon sokfélék lehetnek, így például

  • a növények pollenjei,
  • az állati szőrök,
  • gombák spórái,
  • élelmiszerek összetevői vagy akár
  • a gyógyszerek alkotóelemei is kiválthatják az immunrendszer túlzott reakcióját.

Ennek megfelelően alakulnak az allergiás tünetek is.

Az egész évben jelenlévő allergének állandó tüneteket okozhatnak, vagy a táplálkozásunktól függenek, míg a növényi eredetű allergének az évszakokkal együtt változóan szezonális megjelenésűek.  

A hazai éghajlatban a pollenszezon időjárástól függően február végétől az első fagyokig tart, amelyben három jól elkülöníthető szakaszt figyelhetünk meg.

  • Az első, a kora tavaszi periódus, amelyet a korán virágzó fák, így a nyírfafélék (nyír, mogyoró), bükkfafélék (tölgy, szelídgesztenye) és szilfafélék pollenjei okoznak.
  • A második, a nyári időszak, amely a fűfélék virágzásához kötődik, míg
  • a harmadik fő szezon a nyár végén jelentkezik, elsősorban a késői gyomnövények, mint a parlagfű pollenszórásának megfelelően. Kevésbé ismert allergének, de a parlagfű mellett az aranyvessző, a libatop és a közönséges oroszlánfog szintén az augusztusi-szeptemberi időszakban virágzik intenzíven.

Az őszi időszak sokak számára enyhülést hozhat, azonban a gombákra érzékenyeknek a nyár végétől fokozódnak a tüneteik. A talajtakaró gombák ugyanis jellemzőek augusztus és november között bocsájtják ki spóráikat a csapadéktól is függően, és náthára jellemző tüneteket okozhatnak.

A növények, gombák pollenszórása késő ősszel, illetve a téli időszak beköszöntével véget ér, azonban a zárt térben újabb allergiaszezon kezdődik. Bár a poratka egész évben megtalálható, a téli időszakban a belső zárt terek meleg, magasabb páratartalmú levegője különösen kedvez a mikroszkopikus méretű atkák elszaporodásának, így elsősorban az ősztől tavaszig tartó időszakban okoznak erősebben allergiás tüneteket.

Láthatjuk tehát, hogy az allergiás tünetek kiváltó tényezőjének felismerése sok esetben igen komplex kutatómunkát igényel, az érintett egyén részéről pedig tudatos életvezetés szükséges az allergén elkerüléséhez.

Táplálékallergia kisgyermekkorban
Egyre gyakoribb jelenség a csecsemő- és kisgyermekkori táplálékallergia, de megfelelő kezeléssel a gyerekek többsége óvodáskorra kinövi. Elolvasom