Nem kuka, hanem irányító szervünk! Mi az?

A tápcsatorna egészsége hozzájárul a kiegyensúlyozott agyi működéshez és vice versa. Az emberi test összefüggő rendszer. Gyakran az egymástól távoli és más-más funkciót ellátó szervek szoros kapcsolatban állnak egymással és együttműködnek egészségünk érdekében.

A központi degrendszer/agy és az emésztőrendszer tipikusan „egymással összedolgozó" szervrendszerek. Gondoljunk például a stressz által kiváltott hasmenésre vagy az érzelmi problémák miatti evészavarokra. A bélflóra helyreállításával csökkenthetők akár a migrénes panaszok is.

A tápcsatornát „második agynak" is nevezhetjükForrás: 123rf.com

Hogyan történik a kölcsönhatás?

Úgy, mint egy kétirányú szupersztráda, melyen hírvivő molekulák futnak oda-vissza.

A tápcsatornát „második agynak" is nevezhetjük, amelynek egyensúlya számos dologban szerepet játszik, így fontos a hangulat optimalizálásában, segít a szorongás megelőzésében, csökkenti a stresszt, hozzájárul a depresszió mérsékléséhez.  

A bélflóra egyensúlyának felborulása egész viselkedésünkre hatással van. És ez fordítva is igaz.

A bél-mikrobiom szerepe a bél-agy tengely működésében

Míg az agy nagyrészt izolált a mikroorganizmusoktól, a bélrendszer ennek az ellenkezője. Ezért, hogy jobban megértsük az agy és a bél kölcsönhatásait, megalkották az agy-bél-mikrobióm tengely koncepcióját.

A bél-agy tengely a központi és az úgynevezett enterális (vagy bél-) idegrendszer közötti kétirányú kommunikációból áll, összekapcsolva az agy érzelmi és kognitív központjait a perifériás bélfunkciókkal.  

A legújabb kutatási eredmények leírják a bél mikrobiota fontosságát ezeknek a kölcsönhatásoknak a befolyásolásában. Ez a kölcsönhatás a mikrobióta és a bél-agy tengely között kétirányúnak tűnik, nevezetesen a bél-mikrobiom és az agy, illetve az agy és a bél-mikrobiom közötti jelátvitel révén idegi, endokrin, immun- és humorális kapcsolatokon keresztül. Ez a mikrobiális közösség tehát fontos metabolikus és fiziológiai funkciókat tölt be a gazdaszervezet számára, és hozzájárul a homeosztázishoz az élet során.

Mi történik, ha változik a mikrobiom?

A diszbiózis vagy diszbakteriózis az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota a bélben, hüvelyben vagy a bőrön. A diszbiózis oka általában a patogén baktériumok, gombák, vagy paraziták túlzott elszaporodása.

A klinikai gyakorlatban a mikrobiota/bél-agy tengely kölcsönhatások bizonyítéka a diszbiózis központi idegrendszeri rendellenességekkel (például az autizmussal, szorongásos-depresszív viselkedéssel) és funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességekkel való összefüggéséből származik. Különösen az irritábilis bélszindróma tekinthető példának e komplex kapcsolatok felbomlására.

Melyek a leggyakoribb emésztőszervi megbetegedések?
Az emésztőrendszeri betegségek a szájüreget és a tápcsatorna további szakaszait, a májat és az epeutakat, valamint a hasnyálmirigyet érintő rendellenességeket jelentik. Elolvasom

Probiotikumok szerepe az egészséges bélflóra kialakításában

A normál bélflóra születésünk után alakul ki, melyet ezután a táplálkozásunk és az életmódunk folyamatosan befolyásol. A probiotikumok, illetve az ezek működését támogató prebiotikumok nemcsak a tápcsatorna egészségének fenntartásában segíthetnek, hanem a szorongás és a depresszió tüneteinek enyhítésében is szerepet játszanak. A probiotikumokon belül sokféle baktérium- és gombatörzs különíthető el, az egyes törzsek vagy kombinációik hatása más és más lehet, különösen az egyes betegségekben. A probiotikumok az eddigi bizonyítékok alapján hatásosnak tűnnek hasmenéses betegségben; antibiotikum mellé szedve az esetleg kialakuló hasmenés megelőzésére ill. Clostridium difficile fertőzés esetén. Általánosságban azért mondhatjuk, hogy érdemes minél több probiotikus ételt beépíteni étrendünkbe.

A bél mikrobiom fontos szerepet játszik a bél és az idegrendszer közötti kétirányú kölcsönhatásokbanForrás: 123rf.com

Probiotikum forrás lehet például

  • a joghurt,
  • a kefír,
  • a savanyú káposzta.

Ezek mellé javasolt prebiotikumok megtalálhatók például

  • a hagymában,
  • a fokhagymában,
  • a teljes kiörlésű gabonákban,
  • a banánban és
  • a babfélékben.

A pre- és probiotikum együttesét szinbiotikumnak nevezhetjük.

Összefoglalva

Szilárd bizonyítékok arra utalnak, hogy a bél mikrobiom fontos szerepet játszik a bél és az idegrendszer közötti kétirányú kölcsönhatásokban. Kölcsönhatásba lép a központi idegrendszerrel azáltal, hogy szabályozza az agy kémiáját, és befolyásolja a stresszreakcióval, szorongással és memóriafunkcióval kapcsolatos neuro-endokrin rendszereket. E hatások közül sok úgy tűnik, hogy törzsspecifikus, ami arra utal, hogy bizonyos probiotikus törzsek potenciális szerepet játszhatnak az idegrendszeri rendellenességek új adjuváns terápiájában is. Ezenkívül a központi idegrendszernek a mikrobiom összetételére gyakorolt hatásait valószínűleg a normál luminális/nyálkahártya élőhelyének megzavarása közvetíti, amely probiotikumok használatával és esetleg diétával is helyreállítható.  

 

Az irritábilis bél szindróma (IBS)
Az IBS a vastagbél idült, funkcionális rendellenessége, amely hasi fájdalommal, megváltozott székelési szokásokkal jár, igazolható szervi (organikus) eltérés nélkül. Elolvasom