A Covid-19 vírus mégsem fertőzi meg az emberi agysejteket?
Egy új tanulmány szerint a Covid-19-et okozó vírus nem fertőzi meg az emberi agysejteket. A kutatók most abban bíznak, hogy az eredmények felkelthetik a reményt, mely szerint a Sars-CoV-2 által okozott kár felszínesebb és visszafordíthatóbb lehet, mint korábban hitték.
A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány ellentmond a korábbi kutatásoknak, amelyek szerint a Covid-vírus megfertőzi az orr felső mélyedéseit szegélyező membrán neuronjait – számolt be az újságról a The Guardian című brit napilap.
Az emberi agysejtek és a Covid-19 viszonya
Ez a membrán, az úgynevezett szagló nyálkahártya, az a hely, ahol a vírus először landol, amikor belélegzik az emberek. Ezen belül találhatók a szagló szenzoros neuronok (OSN-ek), amelyek felelősek a szagérzékelés megindításáért. Az új tanulmányban belga és német kutatók azt állítják, hogy a vírus a fenntartó sejteket fertőzi meg, az OSN-eket viszont nem.
Ez csak egy kritikus különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba – mondta Peter Mombaerts a tanulmány vezető szerzője.
Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik. Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását – idézi a tanulmányt az MTI.
Új technológiával végezték a vizsgálatokat
Az eredmények valószínűleg ellentmondásosnak bizonyulnak, mivel nehéz a fertőzés utáni pillanatokban kibontakozó molekuláris események tanulmányozása. A jelenlegi tanulmány a Covid-19-betegek körében végzett eddigi legnagyobb tanulmány, amely egy új techológiát alkalmazott: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált.
Debby Van Riel a hollandiai Rotterdami Erasmus Egyetem virológusa szerint a szerzők azon állítása, hogy a Sars-CoV-2 nem fertőzi meg az idegsejteket, „elég merész volt". A 30 beteg közül csak hatban volt kimutatható a vírus magában a szaglónyálkahártyában. Összességében a számok nagyon alacsonyak ahhoz, hogy határozott következtetéseket vonjunk le – véli a holland virológus.
A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit is, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Az orvosok nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, az ellentmondás mégis abból van, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött. A témában további kutatások várhatók.