Fehérje a vizeletben

A kóros mennyiségű fehérje a vizeletben különböző betegségek és állapotok jelzője lehet. Cikkünkből kiderül többek között, hogy milyen arányok mire utalhatnak, és a változó laborértékek milyen kórállapotot tesznek valószínűvé.

Egészséges emberekben a vese vizelettel történő napi fehérjeürítése (proteinuria) 60–110 mg közé tehető. Az ürített fehérje egy része a vesét alkotó sejtek természetes pusztulásából, lecserélődéséből származik, más részük pedig a vérben is megtalálható ún. albuminból adódik, illetve ezenkívül a vizelettel immunglobulinok is ürülnek.

A kóros mennyiségű fehérje a vizeletben különböző betegségek és állapotok jelzője lehetForrás: 123rf.com

Az előbbi megközelítőleg 45 százalékot tesz ki, az albumin pedig az ürülő fehérjék kb. 40 százaléka. A szakemberek a vese heveny vagy krónikus megbetegedéseinek feltérképezéséhez sokszor kérnek úgynevezett mikrolabuminuria vizsgálatot. Különösen fontos ez a cukorbetegek esetleges veseszövődményeinek megállapításához. Mikroalbuminuriáról akkor beszélünk, amikor a vizelettel kóros mennyiségű albumin ürül, de ez a különböző vizelet tesztcsíkokkal még nem mutatható ki, csak speciális laboratóriumi eljárásokkal. Normálisan a vesén keresztül történő albuminürítés nem haladja meg a napi 30 mg-ot. Mikroalbuminuriáról napi kb. 30–300 mg ürítés esetén beszélünk.

Reggeli első és 24 órás – mikor melyik?

A vizeletvizsgálat során meghatározhatjuk a reggeli első vizeletből a fehérje, illetve albuminürítést. Mivel azonban a nap folyamán a fehérjeürítés nem állandó, pontosabb képet kapunk, ha a fehérjét nem csupán a reggeli első vizeletből határozzuk meg, hanem úgynevezett 24 órás gyűjtött vizeletből. Ilyenkor a beteget arra kérjük, hogy 24 órán keresztül gyűjtse vizeletét, és a laborban ebből adjon le mintát. Ezt albuminmeghatározás esetén is érdemes elvégezni.

Kóros mennyiségű fehérje ürítés esetén mindenképp fontos szakemberhez fordulniForrás: 123rf.com

A 24 órás vizeletgyűjtés azonban sok beteg számára viszonylag kényelmetlen, ezt helyettesíti a néhány éve bevezetett vizelet fehérje/creatinin (TPCR), illetve albumin/creatinin (ACR) hányados meghatározása, mely szintén pontos képet ad a vese fehérjeürítéséről. Kóros mennyiségű fehérje ürítés esetén mindenképp fontos szakemberhez – elsősorban nefrológushoz – fordulni, hogy az esetlegesen a háttérben meglevő okok felszínre kerüljenek.

Nem mindegy, hogy átmeneti vagy tartós a fehérjeürítés

Átmeneti fehérjeürítés előfordulhat húgyúti ferzőzéskor, lázas állapotban, jelentős fizikai megterhelés esetén, illetve hideg hatására is megjelenhet a vizeletben. A tartós fehérjeürítés mindenképp tovább vizsgálandó nefrológus által. Tisztázandó az esetleges magasvérnyomás, cukorbetegség megléte. A fehérjeürítés mértéke sokszor segít a számításba jövő gyulladásos vesebetegségek elkülönítésében. Immunbetegségek, gyógyszerek szintén okozhatnak proteinuriát. A pontos kórisme mind a kezelés meghatározásában, mind a kórlefolyás, hosszútávú prognózis felállításában alapvető fontosságú.