Az immunhiányos állapot diagnosztikája és kezelése

Immunhiányos állapot gyanúja esetén a kivizsgálás több lépésben történik. Fontos a részletes és pontos anamnézisfelvétel, amelynek során meg kell határozni a fertőzések gyakoriságát, súlyosságát, a kórokozókat, valamint azok antibiotikum rezisztencia eredményeit, illetőleg a képalkotó vizsgálatokat.

A betegség férfiak és nők között egyforma gyakorisággal fordul elő. Kiemelt jelentősége van a családi anamnézisnek is, figyelembe véve a családban előforduló csecsemőhalálozást, daganatos és autoimmun betegségek előfordulását, illetve a vérrokon házasságokat is. A részletes fizikális vizsgálat során a mellkas és has szerveinek vizsgálata mellett külön figyelmet érdemel a bőr, nyálkahártyák, nyirokszervek, érzékszervek vizsgálata.

Az immunológiai szűrővizsgálatokat követően a további laboratóriumi kivizsgálásra speciális centrumokban van lehetőségForrás: 123rf.com

A laboratóriumi vizsgálatok protokolljai közül a legelterjedtebb a tünetekre épülő diagnosztikai algoritmus.

Az immunológiai defektus gyanúja esetén, amennyiben a másodlagos immunhiány kizárásra került, a szérum immunglobulinok (IgG, IgM, IgA) és az úgynevezett izohaemaglutinin szintjének meghatározása szükséges. A szűrővizsgálatokat követően a további laboratóriumi kivizsgálásra speciális centrumokban van lehetőség, amely magába foglalja a keringő B- és T-sejtek számának és egyes altípusainak meghatározását, illetve sor kerülhet funkcionális vizsgálatokra, így T-sejt szaporodás laboratóriumi körülmények közötti vizsgálatára. A funkcionális antitestes választ, a tetanus és pneumococcus elleni antitest vizsgálat mutatja, amelyek jellemzően csökkentek.

A differenciál diagnosztikát és a társuló kórképek felismerését az általános laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elvégzése segíti, emellett szükség lehet nyirokcsomó mintavételre, endoscopos vizsgálatokra. A másodlagos immunhiányos állapotok közül fontos a HIV és egyéb fertőző betegségek kizárása.

A differenciál diagnosztikát és a társuló kórképek felismerését az általános laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elvégzése segítiForrás: 123rf.com

Az immunhiányos állapotokban alapvető a fertőzések megelőzése és kezelése, valamint az immunológiai működés javítása. A fertőzések megelőzéséhez szükség van a beteg életvitelének módosítására, a megfelelő táplálkozásra, amely a beteg edukációval biztosítható. Fertőzés esetén, gyakran hosszabb ideig és magasabb dózisban van szükség antimikróbás szer adására, valamint a jól bevált antimikróbás terápia mellett, a nem gyógyuló fertőzéseknél fontos a mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése a célzott kezelés érdekében. Fontos, hogy immunhiányos állapotban tilos élő, legyengített kórokozót tartalmazó védőoltás adása. Más védőoltások ugyan nem ellenjavalltak, de a védettség kialakulása elmaradhat az egészséges egyénhez képest.

A veleszületett antitesthiányos immundefektusok kezelésében a hiányzó antitestek pótlása a rendszeresen és élethosszig alkalmazott immunglobulin-készítményekkel (intravénás vagy bőr alatt beadható formában) történik, amelyre immunológiai centrumokban, fekvőbeteg háttérrel rendelkező belgyógyászati-immunológiai szakrendeléseken van lehetőség. A megfelelő adagban és időközönként alkalmazott immunglobulin pótlással, a szérum immunglobulin szint normalizálható, a betegek tünetmentessé tehetőek, a súlyos fertőzések elkerülhetőek, a hosszú távú életminőség jelentősen javítható.