Az immunhiányos állapot tünetei: mikor kell gyanakodni?

Az immunhiányos állapothoz társulóan az immunológiai szabályozó rendszer zavarai is megfigyelhetőek, amely miatt egyéb betegségek, mint allergiás és autoimmun megbetegedések, úgynevezett immunmediált kórképek, rosszindulatú daganatos megbetegedések is gyakrabban jelentkeznek. Az immunhiány megállapításakor megkülönböztetünk átmeneti, valamint elsődleges (más néven: veleszületett) és másodlagos (más néven: szerzett) immunhiányos állapotokat.  Nagyon sokféle betegségről van tehát szó, emellett az immunhiányos állapot különböző súlyosságú lehet, amely rendkívül színes klinikai megnyilvánulást eredményez.

Elsődleges vagy másodlagos?

Az elsődleges immunhiány tünetei rendszerint már gyermekkorban megmutatkoznak, legtöbb esetben visszatérő és / vagy súlyos akut fertőzés képében, míg más részét felnőttkorban diagnosztizáljuk. Másodlagos immunhiányról akkor beszélünk, amikor egy korábban egészséges személyben romlanak az immunrendszer funkciói, valamilyen betegség, például cukorbetegség, vesebetegség vagy fertőzés (pl. HIV-fertőzés) következtében, vagy valamely olyan gyógyszer hatására, amely befolyásolja az immunrendszer működését (pl. daganatellenes terápia, transzplantáció, autoimmunitás miatt alkalmazott kezelés).
A kezelést igénylő immunhiányos állapot korai diagnosztikája elengedhetetlen a szövődmények kivédéséhez, valamint az érintett betegek életminőségének javításához, emiatt fontos a gyanút felkeltő tünetek ismerete.

Ha volt a családban, érdemes kivizsgálni

A veleszületett immunhiányos állapotok heterogén genetikai háttérrel rendelkeznek, a rokonok között gyakoribb az előfordulásuk, így a pozitív családi anamnézis már okot adhat a családtagok kivizsgálására.
Immunhiányos állapotra hívhatja fel a figyelmet a visszatérő, elhúzódó vagy más okkal nem magyarázható hőemelkedés vagy láz jelentkezése, csecsemők vagy gyermekek esetén a súlygyarapodás vagy a növekedés, illetve a fejlődésbeli lemaradás is aggodalomra adhat okot. Immunhiányban gyakoriak a légzőszervi fertőzések.

Fontos tudni, hogy az immunrendszer érése miatt némi eltérés mutatkozik a gyermekek és felnőttek esetén átlagosnak tekinthető fertőzéses megbetegedések vonatkozásában. Egy közösségbe járó gyermek évi 6-7 felső légúti infekciója, 1-2 orrmelléküreg gyulladása vagy 2-3 bélhurutja még normális lehet, ha a szokványos kezelésre könnyen gyógyul, nem igényel vénás antibiotikumot, valamint nem alakulnak ki maradványtünetek.

Alarmírozó tünetek

Ugyanakkor, az egy éven belüli két vagy több antibiotikum kezelést is igénylő vagy maradványtünettel gyógyuló felső vagy alsó légúti fertőzés, valamint négy, vagy ennél több alkalommal jelentkező fülgyulladás már alarmírozó tünet lehet. Míg felnőtteknél az egy éven belül négy vagy több antibiotikum kezelést igénylő légzőszervi fertőzés, továbbá a legalább két, képalkotóval igazolt tüdőgyulladás 3 éven belüli jelentkezése is figyelemfelkeltő.

Hasmenés életünk során gyakorta lép fel, legtöbbször valamilyen ártalmatlan gyomor-bél rendszeri hurut, gyomorrontás következtében, azonban ha ez krónikussá válik, fogyással társul vagy visszatérően úgynevezett Campylobakter vagy Cyrptosporidium fertőzés okozza, akkor immunhiány is állhat a háttérben.

Gyanút keltő lehet a szokatlan kórokozó okozta fertőzés, vagy annak szokatlan elhelyezkedése, súlyossága is, például visszatérő mély bőr-, belső szervi-, nyirokcsomó tályogok, bakteriális csont- és ízületi gyulladás vagy agyhártyagyulladás.

A nyálkahártya tünetek közül az egy éves kor után, illetve antibiotikum kezelés nélkül fellépő visszatérő szájpenész esetén szintén érdemes immunhiányra gyanakodni.
Az időben diagnosztizált és megfelelő kezelésben részesülő immunhiányos betegek életminősége és életkilátásai jelentősen javíthatók.