Miért aluldiagnosztizált a lisztérzékenység?

A lisztérzékenység előfordulási gyakorisága a statisztikák szerint szerte a világban nagyon különböző, amely azzal is magyarázható, hogy a tüneteket mutató és a felismert lisztérzékenyek az összes eset nagyjából 10 százalékát jelentik. Magyarországon minden századik embert érint és genetikai meghatározottsága révén családi halmozódást mutat.

Míg korábban főképp gyermekbetegségnek gondolták, ma már egyértelmű, hogy felnőttek esetén is gondolnunk kell a betegség előfordulására. A felnőttkorban igazolt esetek száma az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt. Tanulmányok szerint, az 1980-s éveket megelőzően az újonnan diagnosztizált esetek 40 százaléka volt gyermek, míg napjainkban ez csupán 10százalék.

Mi az oka annak, hogy a betegek mintegy 90 százaléka nem, vagy csak sokára kerül diagnosztizálásra?

A glutén fogyasztás megkezdését követően a klinikai tünetek bármely életkorban, bármelyik nemben jelentkezhetnek. A betegek többsége különböző emésztőszervi panaszok kivizsgálása kapcsán kerül felismerésre. A klasszikusnak tartott hasmenés mellett a leggyakoribb kísérő tünet a laktózintolerancia és a vashiány. A felszívódási zavar egyéb formában is megnyilvánulhat, előfordulhat fokozott gázképződés, puffadás, fehérje és ionhiány, amelyek következtében testtömegcsökkenés, fáradékonyság, a teljesítőképesség romlása, izomgörcsök, csontritkulás jelentkeznek. A kifejezett felszívódási zavarral járó forma gyakoribb gyermekeknél, ahol a növekedés és a fejlődés elmaradása hívhatja fel a figyelmet a betegségre.

A betegek jelentős részének azonban semmilyen emésztőrendszeri tünete nincs, hanem egészen más szervek tüneteivel jelentkezik, amely nehezítheti a betegség felismerését.

Előfordulhat bőrbetegség, vesebetegség, idegrendszeri és májbetegség vagy egy társuló autoimmun betegség, immunhiány, daganatos betegség miatt történik a beteg kivizsgálása. A nem diétázó lisztérzékeny nők körében gyakoribb a menstruációs zavarok, infertilitás, koraszülés és vetélés fellépése, amelynek hátterében feltehetően hormonális faktorok, valamint tápanyag és vitaminhiány állhat. Férfiak esetében csökkent tesztoszteron szintet, alacsonyabb, illetve abnormális spermát eredményezhet.

Lisztérzékenységben a gluténmentes étrend nemcsak az emésztőszervi panaszokat szünteti meg, de eredményesen javítja a többi tünetet, illetve életminőséget, valamint a hosszú távú szövődmények is kivédhetőek, amely indokolja az egyéb okkal nem magyarázható, de gyanút keltő tünetek lisztérzékenység irányában történő kivizsgálását is.