Kreatinin és a GFR, a vesefunkció laborparaméterei

A kreatinin részben a táplálékkal elfogyasztott hús-, részben az izmok anyagcseréje során képződik. Kizárólag a vesén keresztül választódik ki, így a vese működése befolyásolja a szintjét a vérben.

Az emelkedett kreatiniszint kivizsgálást igényel

A kreatinin szintjét, bár egészséges veseműködés esetén a normál tartományon belül mozog, kismértékben befolyásolja az izomanyagcsere mértéke és az elfogyasztott fehérjemennyiség is, ahogy ez a fentiekből következik. A laboratóriumi vizsgálat során észlelt emelkedett kreatiniszint mindenképp kivizsgálást igényel – szakember kiegészítő laborvizsgálatokkal, illetve képalkotó vizsgálatokkal derít fényt az esetleges vesebetegség meglétére.

Magas értéknél mindenképp érdemes a kreatinin szintet kontrollálni, ebből következtethetünk, a betegség akut, vagy krónikus lefolyására.  

A terápiát alapjaiban befolyásolják a fentiek megléte: akut betegségnél a lefolyás heves, de sokszor még visszafordítható állapotról van szó, krónikus betegségnél a veseműködés romlásának lassítása, minimalizálása a cél.

Az időben történő észlelés kiemelt fontosságú a vesebetegek ellátásában isForrás: 123rf.com

Az árulkodó GFR-érték

A kreatinin értékből számított másik fontos vesefunkciót mutató paraméter, az ún. GFR (glomeruláris filtrációs ráta). Ezt az utóbbi években minden labor megadja, automatikusan számolva a kreatininből és egyéb paraméterekből, mint amilyen az életkor, illetve a beteg neme. Normálisan a GFR 90 ml/min feletti értéket ad, azonban vesebetegségről – amennyiben a vesének nincs strukturális eltérése – 60 ml/min alatt beszélünk. Ez alatt szakemberhez érdemes fordulni, a pontos diagnózis és terápia meghatározásához. A GFR-érték alapján soroljuk a vesebetegségeket különböző stádiumokba, összessen 5 fokozatot különböztetünk meg.

  • I stádiumban a GFR 90 m/min felett mozog,
  • II stádiumban 60 és 90 között található,
  • III stádiumban 60-nál kisebb, de 30-nál nagyobb értéket mutat.
  • Súlyos vesebetegségről 15 és 30 ml/min között beszélünk – ez a IV stádium.
  • Végstádiumú vesebetegségről pedig 15 ml/min alatt – ez krónikus veseelégtelenség esetén a vesepótló kezelésre (dialízisre) való felkészülés időszaka.

Megfelelő indikációval a vesepótló kezelés helyett a betegek szerencsére már transzplantációra is kerülhetnek napjainkban, a vesepótló kezelést elkerülve.
Mindezek alapján látható, hogy az időben történő észlelés kiemelt fontosságú a vesebetegek
ellátásában.