Achalasia, a betegség, amitől nem tudsz enni

Az achalasia olyan állapot, amelyben a nyelőcső alsó részének izmai nem lazulnak el, megakadályozva, hogy a lenyelt táplálék a gyomorba jusson. Tudj meg többet tüneteiről, kivizsgálásáról és kezeléséről.

Ez egy olyan, jóindulatú, de annál kellemetlenebb betegség, ami nyelési képtelenséget, vagy regurgitációt okozhat, akár folyadékról, akár szilárd ételről van szó.

Melyek az achalasia tünetei?

A leggyakoribb korai tünet a nyelési nehézség, de jellemző panasz az emésztetlen ételek visszaáramlása (regurgitációja), a mellkasi fájdalom, a gyomorégés, az éjszakai köhögés és az étkezési nehézségek miatt a fogyás. Kevésbé gyakori tünetek a csuklás és a böfögési nehézség.

Kiknél fordulhat elő és mi lehet az oka?

Ez a ritka betegség férfiban és nőben, bármely életkorban kialakulhat. Oka nem ismert.

Genetikai hátteréről nem sokat tudunk, de felmerült akár autoimmun eredet is többek között. Egyes klinikai kutatók azt gyanítják, hogy az állapotot a mellkasban található idegcsoport (Auerbach plexus) degenerációja okozhatja. Nagyon érdekes, hogy egy trópusi fertőző betegség, a Chagas-betegség (más néven amerikai trypanosomiasis, a Trypanosoma cruzi által okozott trópusi parazita betegség) esetén is számos esetben hasonló elváltozások alakulhatnak ki. Ez a kórkép Magyarországon nem fordul elő.

Az achalasia egy ritka betegség, kialakulásának oka ismeretlenForrás: 123rf.com

Gyakran társul hozzá reflux betegség, illetve a nyelőcső daganatos elváltozása is gyakoribb az achalasiában szenvedő embereknél. Gyakori szövődménye a nyelőcső tartalmának légutakba kerülése, ami adott esetben súlyos tüdőgyulladást is okozhat.

Hogyan diagnosztizálják?

Felderítésére speciális laboratóriumi vizsgálat nem áll rendelkezésre. Képalkotó vizsgálatok közül a kontrasztanyagos vizsgálatok javasoltak. Nyelőcső-gyomor röntgen esetén a kontrasztanyag lenyelése után láthatóvá tehető a mozgászavar és a jellegzetes alaki elváltozások is.
Gasztroszkópia esetén a nyelőcső áttekinthető, látható a relatív szűkület, valamint más betegségek is igazolhatók vagy kizárhatók. Az úgynevezett nyelőcső manometria segítségével a nyomásviszonyok ellenőrizhetők, láthatóvá téve a mozgási zavart és a nyomásfokozódást az alsó nyelőcső szakaszban, illetve annak a szakasznak az elernyedési képtelenségét.

Hogyan lehet gyógyítani?

A terápia megfelelő megválasztása több tényezőtől függ, beleértve a helyi szakértelmet és a beteg kívánságát. A terápiás lehetőségek egy része gyógyszeres, mások nem gyógyszeresek. Nem gyógyszeres kezelés a tágítás (dilatáció), amikor az alsó nyelőcső érintett részét próbálják megtágítani. A betegek kétharmadának ez akár évekre megoldhatja a problémát. Ma már a sebészet fejlődése lehetővé teszi, hogy laparoszkópos módszerrel oldják meg a kezelést.

Ha nem lehetséges az előbbi kezelési stratégia vagy ezek a lehetőségek nem állnak rendelkezésre, vagy nem működnek, a gyógyszeres kezelésben kiemelkedő lehetőség a Botulinum toxin alkalmazása, amit endoszkóp segítségével tudnak pontosan beadni a beteg területbe, és így érnek el izomlazulást. Ez is kb. a betegek kétharmadánál segít, de csak átmentileg, ami viszont egy évet is jelenthet. Az eljárás megismételhető.

A hagyományos gyógyszerek közül a nitrátok vagy a kalciumcsatorna-blokkolók is segíthetnek a záróizom ellazításában, így az ételek könnyebben átjuthatnak rajta.

"Forrás: 123rf.com"
Amit a refluxról tudni kell
Reflux esetén a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása időszakos vagy állandósult panaszokat és tüneteket okozhat. Ilyen tünet pl. a szegycsont mögötti égés, fájdalom, hányinger, hányás, nyelési panasz stb. A visszaáramlás következtében jelentkező gondok, esetleg szövődmények összességét nevezzük a gastroesophagealis reflux betegségnek (GERD). Elolvasom