Az immunrendszer szerepe a daganatok kialakulásában

A rosszindulatú daganatok világszerte a fő halálozási okot jelentik, és a népesség elöregedésével a daganatos megbetegedések száma várhatóan még tovább fog nőni.

Ismert, hogy az elsődleges és áttétes daganatok egy speciális mikrokörnyezetet teremtenek, amely a daganatos sejtekből, sejtek közötti anyagból, erekből és gyulladásos, immunológiai sejtekből áll. A daganat fejlődésének különböző szakaszaiban genetikai instabilitás, genetikai módosulás, a rákos sejtek szaporodása, majd végül azok terjedése figyelhető meg.

A tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a szervezet immunológiai működése nagy mértékben befolyásolja a tumorok fejlődését.  

A rosszindulatú daganatok 25 százaléka krónikus gyulladásos folyamatból alakul ki. A lehetséges kiváltó okok közzé tartoznak a mikróbák okozta fertőzések, az autoimmun betegségek, az immunrendszer nem megfelelő működései. Példának okáért az emberi papilloma vírusok gyulladást okoznak, és az összes méhnyakrák 90–100 százalékért felelősek. Hasonlóképpen a Helicobacter pylori okozta krónikus fertőzés növeli a gyomorrák kockázatát. Emellett fontosak az étrendi összetevők, a dohányzás, az elhízás, melyek szintén krónikus gyulladást válthatnak ki a szervezetben.

Az immunhiányos állapot tünetei: mikor kell gyanakodni?
Az immunhiányos állapot vagy immundeficiencia az immunrendszer hiányos működését jelentő állapot, amely elsősorban a szervezet csökkent védekező funkcióival jellemezhető és a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség romlásában nyilvánul meg. Milyen tünetek esetén kell elsődleges vagy másodlagos immunhiányra gyanakodnunk? Elolvasom

A daganatfejlődés korai szakaszában az immunrendszer veleszületett és szerzett alkotóelemei felismerik, és elpusztítják a rákos sejteket, azonban az immunrendszer számára fel nem ismert daganatos sejtek túlélnek, és egy sajátos egyensúlyi állapot alakul ki a daganat és az immunrendszer kölcsönhatása képpen.

Ebben a fázisban a daganatban fokozatosan, genetikai változások léphetnek fel, amelyek következtében sikeresen elkerülheti az immunológiai felügyeletet. Ilyen a sejtfelszíni molekuláinak megváltozása, a daganatot körülvevő sejtközötti tér megváltoztatása, különböző, az immunrendszer működését gyengítő anyagok termelése, a felismerő sejtek működésének gátlása.

Azok a daganatos sejtek, amelyeknek sikerül elkerülni az immunológiai felügyeletet, leválásra és távoli áttét képzésére tehetnek szert, amely a daganatos folyamat szétterjedését okozza.

Az immunterápiák célja, hogy blokkolják a ráksejteket segítő immunsejteketForrás: 123rf.com

Ma már lehetőség van ezen folyamatok jobb megértésével, a hagyományos terápiák – mint a kemoterápia és sugárkezelés – mellett daganatellenes speciális kezelési lehetőségre is, az immunrendszer aktivitásának támogatásával.

Az immunterápiák blokkolják a ráksejteket segítő immunsejteket, a tumor sejtfelszíni fehérjéit, a tumor mikrokörnyezetében fellépő, annak túlélését elősegítő változásokat.  

A személyre szabott immunterápiák új utakat nyithatnak az onkológiai betegek kezelésében.

Az immunhiányos állapot diagnosztikája és kezelése
Immunhiányos állapot gyanúja esetén a kivizsgálás több lépésben történik. Fontos a részletes és pontos anamnézisfelvétel, amelynek során meg kell határozni a fertőzések gyakoriságát, súlyosságát, a kórokozókat, valamint azok antibiotikum rezisztencia eredményeit, illetőleg a képalkotó vizsgálatokat. Elolvasom