A Covid-19 és az autoimmunitás
Bár az autoimmun betegség pontos háttere még mindig ismeretlen, vannak olyan tényezők, amelyek feltételezhetően hozzájárulnak az autoimmun betegségek kialakulásához. Ilyen a genetikai hajlam, a környezi tényezők, mint a bakteriális fertőzések szerepe, a bél mikrobiom, vírusok, gombák, parazita fertőzések, valamint fizikai és hormonális tényezők, illetve a szervezet immunrendszerének rendellenességei.
A legjelentősebb ismert patogén vírusok, például az Epstein Barr-vírus, hepatitis-C vírus, olyan krónikus gyulladásos vagy autoimmun betegségekhez vezethetnek, mint a szisztémás lupus, reumatoid arthritis, szklerózis multiplex vagy az autoimmun pajzsmirigy gyulladás. A fertőzések egy részénél a szervezet által indított kórokozó ellenes támadás túl heves, és a saját szövetek károsodását is előidézi.
Autoimmunitás kialakulását okozhatja, ha a vírus összetevői és a szervezet saját anyagai között azonosság mutatkozik, amelynek következtében a vírus elleni immunológiai védekezés a szervezet saját szöveteinek a károsodásához is vezet. Az is előfordulhat, hogy a fertőzés következtében kialakult szövetpusztuláskor a szervezet olyan elemei kerülnek elő, amelyek fiziológiásan rejtettek az immunrendszer előtt, ezáltal további károsodást indítva be.
A koronavírusok a vírusok nagy csoportját képviselik. Az elmúlt két évtizedet tekintve a jelenlegi koronavírus járványt a harmadikként tartjuk nyilván.
- 2003-ban a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), majd
- 2012-ben a közel-kelet légúti szindróma (MERS-CoV) okozott járványos megbetegedést.
- A 2019 decemberében Wuhanból kiinduló SARS-CoV-2 vagy Covid-19 világméretű járványnak nyilvánította a betegséget,
melyet láz, száraz köhögés, izomfájdalom, extrém fáradság jellemez, de lehet akár tünetmentes is. Emellett minimális influenzaszerű tünetek is kialakulhatnak. Bizonyos esetekben azonban súlyos tüdőgyulladással, szepszissel találkozunk, amely akut légzési vagy többszervi elégtelenséghez vezet, súlyos kimenetelt, akár halált okozva.
A tanulmányok szerint a Covid-19 felgyorsult autoimmun válasz kialakulását idézheti elő az arra genetikailag hajlamos egyénben, amely hozzájárul a vírus okozta különböző szövődményekhez. A tüdő érintettsége mellett autoimmun mechanizmussal felléphet vérlemezkehiány, amely súlyos véralvadási zavart, vérzést okoz. Ezzel ellentétesen a fokozott vérzékenység mellett fokozott véralvadás is megjelenhet, a szervezet által termelt ellenanyagok hatására, trombózist, emboliát okozva.
Szintén autoimmun hátterű az úgynevezett Guillian-Barré-szindróma kialakulása, amely petyhüdt végtagi bénulással, az idegi reflexek csökkenésével vagy hiányával jár. Ennél ritkább a neurológiai rendellenesség, a reflexhiánnyal, járászavarral és a szemizmok bénulásával járó forma.
Mindezekből adódik, hogy Covid-19 fertőzés esetén a vírus akut tüneteinek kezelése mellett, akár hosszabb távú betegségek kialakulásával is számolni kell, amelyek komplex kezelési stratégiát igényelnek.
