A szervezet működésének meghatározásában, a különböző élettani és kóros folyamatok megállapításában nagy segítségünkre vannak a különböző laborvizsgálatok. Mind a diagnózis felállításában, mind pedig a gyógykezelés hatásosságának felmérésében, az esetleges gyógyszermellékhatások felismerésében számos laborvizsgálati lehetőség áll rendelkezésre. A vizsgálat során a különféle testnedvek összetételét vizsgáljuk, leggyakrabban vér- és vizeletvizsgálat történik, de vizsgálhatjuk a mellűri, az ízületi, a hasűri folyadékot, a liquort, gyomornedvet, a duodenumnedvet, a nyálat vagy a verejték összetételét is.

A laborvizsgálatok egy része nem igényel előkészületet, bármely napszakban végezhető. Más részük előkészületekhez kötött: egyes vizsgálatokat éhgyomorra kell végezni, ismét más vizsgálatok előtt pontos képet kell kapnunk arról, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed. A különböző mérésekhez a szakemberek különböző jelölésű csövekbe veszik le a vérmintát:a lila cső EDTA-t tartalmaz és a teljes vérkép meghatározásához szüskéges. A sárga cső serum separátort tartalmaz és a kémiai paraméterek meghatározásához szükséges. A kék cső citrátot tartalmaz és alvadási vizsgálatokhoz kell.

A laboratóriumi vizsgálatok kiértékelésekor mindenképp javasolt a kezelőorvossal való konzultáció, hiszen önmagában az eltérésekből nem tudjuk megállapítani az adott eltérés okát, a mögötte húzódó kórfolyamatokat. Példaként említhetjük a vashiányt, melynek hátterében egyaránt állhat nem megfelelő táplálkozás, felszívódási zavar, gyomor-, bélrendszeri vérzés, daganatos betegség, de vérképzőrendszeri betegség is okozhat vashiányt. Az alábbi táblázat a leggyakoribb laboreltérések normáltartományát mutatja, illetve a szervezet működési folyamataiban betöltött elsődleges szerepüket.