Az édesszájúságot a szülői házból hozzuk?
Egy közös családi fotón rögtön látszik, ha a szemünket, a mosolyunkat szüleinktől örököltük. Ahhoz, hogy ezt a temperamentumunkról, értékrendünkről, szokásainkról is meg tudjuk állapítani, komolyabb önismeret kell. Egy új kutatásból az derült ki, hogy a legtöbb embernél az édesszájúság is a szülőktől ered.
Egy 2000 fő bevonásával készült amerikai felmérésben a résztvevők 53 százaléka vallja, ugyanolyan nassolási szokásai vannak, mint szüleinek, és hogy az étel meghatározó szerepet töltött be családi életében.
Öt megkérdezettből három azt állította, étkezési szokásai kulturális örökségének része – írja a Stu-dyFinds, a kutatás eredményeit bemutató cikkében. A One Poll által, a California Pruns megbízásából készített tanulmány azt is vizsgálta, hogy a családból hozott étkezési szokások hogyan hatnak ki a válaszadók életének szinte minden területére.
A családi hagyományokat visszük tovább
Minden étel közül az ünnepi asztalon feltálalt főfogások (35 százalék), előételek és desszertek (30 százalék) azok, amelyeket a megkérdezettek felnőtt korban is a legjobban szerettek hozott kultúrájukból. Felnőttként a válaszadók 34 százaléka ugyanazt az ételt szolgálja fel ünnepnapokon a családjának, amit gyerekkorában kapott. A hagyományt, hogy szeretteinkkel a vacsoraasztal körül gyűljünk össze, sok válaszadó továbbvitte.
A megkérdezettek közül négyből három ugyanazokat a szokásokat alkalmazza szülőként saját családjában, amiket gyerekként élt meg. A felmérés résztvevőinek több mint egyharmada (37 százalék), még azt is a családjára vezeti vissza, hogy egy bizonyos ételt hogyan készít el, és azt is, hogy egy nyaralásra, kirándulásra (40 százalék) milyen harapnivalót csomagol.
Nassolnivalók
Arra, hogy mit szerettek gyerekként leginkább nassolni, a válaszadók a süteményt (37 százalék), a burgonyacsipszet (32 százalék) és a pattogatott kukoricát (32 százalék) sorolták első helyre. Annak ellenére, hogy sok válaszadó a nassolási szokásait családjára vezeti vissza, több, mint 52 százalékuk azt is elismeri, azért falatozgat túl sokszor, mert étkezése nem következetes és rendszeres, 59 százalékuk pedig nehezen áll ellen az otthoni sznekkeknek.
Tízből hét hozzászóló tisztában van vele, hogy a köztes étkezések időzítése káros az egészségre, 29 százalékuk az otthoni stresszt okolja nassolási szokásaiért, 22 százalék pedig a munkahelyi stresszt.
Legyen szó szépen megterített ünnepi ebédről, a generációról generációra szálló titkos családi sü-temény receptekről, egészségtelen nasikról vagy a kirándulásra bekészített túlélő csomagról, a fel-mérés rámutat, hogy az étkezés a családi élmények egyik központi eleme.
