A stressz jót is tesz velünk

Az életünk során folyton találkozunk a stresszel, kiiktatni nem lehet. Ez nem jelenti azt, hogy az csak negatív lehet. Tudományosan bizonyított, hogy a stressz jót is tesz velünk. Ennek ellenére, ha meghalljuk a szót, elsősorban negatív érzések, kellemetlen testi tünetek jutnak róla eszünkbe. Itt az ideje, hogy rendet tegyünk stressz ügyben.

Selye János, a többszörösen Nobel-díjra jelölt, magyar származású professzor, a stresszelmélet kidolgozója nem véletlenül fogalmazott így:

A stressz az élet sava borsa.

A stressz fogalmát 1960-ban így írta le: A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti az embert. Mindegy tehát, hogy egy váratlan születésnapi meglepetés buli vár minket vagy egy felmondólevél az asztalunkon, mindkét helyzet stresszt generál, csak az nem mindegy, milyen mértékűt, és az meddig marad velünk.

A stressz alapvetően védelmi funkciót tölt be

Hatására a test készenléti állapotba kerül, energiái öszpontosulnak, éberebb lesz. Ez az úgynevezett "fuss vagy védekezz" állapot. Egy megmérettetés, sportverseny vagy munkahelyi prezentáció előtt jól jön az adrenalin fröccs. Aztán, ha a kihívás véget ért vagy például a régóta remélt randi összejön, mert a nagy Ő megjelent, akkor szépen fokozatosan a készenléti helyzet megszűnik, az adrenalin szint visszasüllyed, az egyén újra kiegyensúlyozott állapotban lesz. Ez az, amit Selye János professzor eustressznek nevezett el.

A stressz fokozza a teljesítőképességetForrás: 123rf.com

Ezzel szemben a hosszan elhúzódó, negatív stressz – más néven distressz – ellenkező hatást vált ki. Következtében romlik a a kognitív funkció, rossz a hangulat és a közérzet. A krónikus stresszként is emlegetett állapot orvosilag is bizonyított összefüggéseket mutat a magas vérnyomással, a szívbetegségekkel és a gyomor-, valamint nyombélfekéllyel.

Mi minden okozhat stresszt:
• Fizikai, kémiai ok (fájdalom, hideg, radioaktív sugárzás, mérgek)
• Pszichológiai ok (életkörülmények megváltozása, akadályok, korlátozottság megélése)
• Szociális ok (válás, munkanélküliség, idegen környezet)
• Kardiovaszkuláris vagy metabolikus ok (edzés, alacsony vércukorszint, meleg, vérzés)

Ha a stressz túl nagy vagy túl sokáig tart

Ilyenkor az egyén túlterheltnek érzi magát, ez már a teljesítőképesség rovására megy. Tipikusan krónikus stresszhez vezet a negatív munkahelyi légkör vagy a véget nem érő határidős feladat. A munkán kívül is sok stresszes helyzet vár ránk. Stresszt váltanak ki még olyan dolgok is, melyeket szívesen csinálunk, például új lakásba költözés vagy munkahelyváltás. Az akut stressz, ha nem oldódik fel a helyzet megszűntével, akkor krónikussá válik, majd idővel elkezd hatni a mentális és testi egészségre. Fontos felismerni az árulkodó jeleket. Aki sokszor idegesnek, erőtlennek vagy szorongónak érzi magát vagy ha sokat fáj a feje és álmatlanul hánykolódik éjszaka, krónikus stressztől szenvedhet.

A krónikus stressz az egészségre nagyon kártékonyForrás: 123rf.com

Mindenki máshogy éli meg a stresszes helyzetet

Mindannyiunknak más jelenti azt, hogy stresszes. Egyesek számára egy pörgős munkahelyi légkör nyomasztó, mások ettől töltődnek fel. Az első költözés hatalmas stresszt jelenthet, azonban ha már ötödször kell felszedni a sátorfát, akkor az már nem jelent annyira kihívással teli helyzetet.

A stressz kapcsán egy fontos tapasztalat van, az pedig a tiéd. Senki nem fog tudni megnyugtatni azzal, hogy „ugyan már, ezen ne stresszelj", ha az neked igazi kihívást jelent. Ezért figyelj oda a jelekre, ismerd fel, hogy meglovagolhasd a hullámot ahelyett, hogy betemetne!