Az iskolára készülés stressze ma már az óvodában vár ránk
Az iskolára való felkészülés ma már egyre korábban kezdődik. Az óvoda az önfeledt, játékos évek helyett az iskola előszobájává vált, az iskolára készülés pedig sok stresszel jár. Az én időmben ez még nem volt jellemző. Jól emlékszem, amikor először léptem be a hatalmas kapun. Ünneplőbe bújva, szépen megfésülködve, a súlyos hátitáska alatt kissé meggörnyedve megérkeztem társaimmal az 1. B. tantermébe, barátok, kedves tanító nénik és sok-sok új tudás reményében.
Az élmények ígérete mellett az iskolakezdés és az iskolára készülés feszültséget, nyomasztó döntéseket és stresszt terhel szülőre-gyerekre egyaránt. Saját élményem már idejétmúlt, így hogy mentálhigiénés érdeklődésem szomját oltsam, háromgyermekes barátnőmet faggattam a minap – aki épp második kisfiát készíti fel a közelgő iskolakezdésre –, hogy meséljen arról, milyen kihívásokkal kell ma szembenézniük a Nagy Nap előtt:
Igazából az iskolára való ráhangolódás már az óvoda utolsó évében elindul. Elvárás a gyerek felé, hogy képes legyen bizonyos feladatokat önállóan elvégezni. Tudnia kell egyedül öltözködni és cipőt kötni.
Ezek a feltételek az "iskolaérett" minősítés kritériumai is egyben, hisz a mozdulatsor bonyolultsága bizonyos képességekről és az íráskészség könnyed elsajátításának alkalmasságáról árulkodik.
Stresszt okozhat a túlzott elvárás
Ma nagy divatja van annak a szemléletnek, hogy már nem elég az óvoda. Sokféle fejlesztő foglalkozást kínál a piac; okosító tornát, idegrendszert fejlesztő tornát (melyekre bizonyos állapotokban valóban szüksége lehet a kicsiknek, egész életüket meghatározhatja, hogy megkapják-e a szükséges fejlesztést, vagy sem), idegennyelv-oktatást és a listát még sokáig sorolhatnánk. A szülőn is nagy a nyomás, hisz ezek a felkészítő programok azt sugallják, hogy csak akkor tesz meg mindent gyermekéért, ha igénybe veszi a szolgáltatást. Már ebben az időszakban kicsúcsosodik a teljesítmény iránti elvárás, pedig valójában a gyerekeknek ebben a korban sok-sok szabad játékra van leginkább szüksége. Ugyanis ennek biztosítása segíti elő legfőként az érettséget és az iskolához szükséges készségek kialakulását.
Az utolsó ovis évben sok minden eldől
Az utolsó év az oviban fontos időszak a gyerek számára. Találkozik sok új elvárással, ami lehet nehéz, szorongató is a számára, és emellett ott van benne a várakozás, a természetes kíváncsiság az ismeretlen új kaland iránt. Hatéves korra már ég benne a tudásvágy, az óvodában kínált kézműves foglalkozás lehet, hogy már nem elégíti ki őt. Fizikailag is láthatóvá válik, hogy „kinőtte" az óvodát.
Ballagás és iskolatáska
A gyermek életben az iskolakezdés óriási változás. Az addigi szabad életet, melyet csak az étkezések foglaltak keretbe, egyszerre felváltják a rövid szünetekkel felszabdalt 45 perces foglalkozások.
Az élettér váltás két szimbóluma az óvodából való elballagás és az első iskolatáska-vásárlás. A gyermek elbúcsúzik az addigi jól megszokott közegtől, kis batyuval, ajándékokkal a zsákjában, majd következik az iskolatáska kiválasztásának szertartása. A szülő persze azt szeretné, hogy a gyerek örömmel menjen iskolába, ezért sok mindenre hajlandó: olyan táskát vesz, ami tetszik neki, legyen az Barbie-s, Thomas-os vagy épp' focilabdás, fényes lakk, suhogós vagy merevített háttámlás. A lényeg, hogy gyermeke boldogan készüljön a reá váró új életre.