Válásba is hajszolhat a menopauza

Minden érett nő életében bekövetkezik, de senkit nem készítenek fel rá: a menopauza Iványi Orsolya szívügye. A negyven fölötti nők közösségét építő, Olaszországban élő menopauza-aktivistával az öregedéshez fűződő ambivalens viszonyunk mellett természetesen a változókorról beszélgettünk októberben, a menopauza világhónapjában.

Három éve egy műtét kapcsán ébredt rá Iványi Orsolya, hogy ahogyan a legtöbb nő, ő is alig tud valamit a menopauzáról. Mára női közösséget épített, melynek egyik legfontosabb témája az ismeretszerzés és a tapasztalatcsere ebben a témában.

Női közösséged mottója „Éljenek a 40 feletti nők!" – milyen felismerés kapcsán választottad éppen ezt?

Látom sok emberen, hogy bevallani a negyven fölöttiséget nem könnyű, volt is bennem olyan érzés, hogy sok nő nem fogja szeretni ezt a mottót, mert ezzel elismeri azt, hogy már elmúlt negyven. A szlogen viszont összefoglalja azt, amiről a közösségem szól.

Hiába mondjuk tehát, hogy a negyven az új harminc, mégis nehezen birkózunk meg vele?

Nem szeretem az ilyen típusú mondatokat, mert elbújunk velük egy frázis mögé. Azt sem szeretem, hogy a kor csak egy szám: ez nemcsak egy szám, hanem az ÉN számom, megértem ezt, erre büszkének kéne lenni. Túl van misztifikálva az életkor.

Iványi Orsolya, fotó: Bodnár ZsófiForrás: --

Pedig egy mai negyvenes nő nem is azt az életet éli már, mint néhány évtizede a negyvenesek...

Több példa kellene arra, hogyan lehet élni, és nem csak celebektől. Nekem az is furcsa, hogy női magazinokban női újságírók nyomasztják a nőket. Nagyon sokféleképp lehet negyven-ötven fölötti nőnek lenni, miért nincs erre több példa? Az egyik kedvencem a most 75 éves Joan MacDonald, egy teljesen hétköznapi amerikai nő, aki öt éve vágott bele az életmódváltásba, elkezdett edzeni, elképesztő változáson ment keresztül, ráadásul másfél millió követője lett az Instán, így az influenszerkedéssel új karrier is érkezett az életébe

Ráadásul a külső messze nem minden.

Paradox, hogy miközben egyre több 50 fölötti nő kerül címlapra azzal, hogy egy idősebb nő is lehet szexi – ami így is van, példa erre Heidi Klum, Jennifer Lopez vagy Elizabeth Hurley –, ezzel ugyanott tartunk: megint csak egy nő külsejét emelik ki, amiben természetesen rengeteg munka van, de nem arról beszélünk, hogy emellett mit tett le az asztalra, és hogy egy csomó más attribútuma is van nőként. Az is érdekes, amit pedig állítólag kutatás is kimutatott, hogy a nők mégsem annyira szeretik molettebb vagy ráncosabb kortársaikat címlapokon látni.

Hogy talált meg téged a menopauza témája?

Három éve volt egy endometriózis-műtétem, akkor megkérdezte tőlem egy nővér, hogy menopauzában vagyok-e. Zavarban voltam, nem tudtam, mit kell erre mondani. A műtét után feküdni kellett, akkor olvasgatni kezdtem a menopauzáról, majd nyáron fura, pszichés tüneteim jelentkeztek: dühroham, durva memóriakiesés, szorongás. Nem is kötöttem eleinte össze a két dolgot, de aztán rájöttem a perimenopauza tüneteiről olvasva, hogy erről van szó. Írtam erről egy blogbejegyzést, amire elképesztő volt a reakció. Több oldalas leveleket kaptam nőktől, hogy végre leírhatják valakinek, mit élnek át. Úgy éreztem, ezzel foglalkozni kell. Rendeltem sok könyvet, elkezdtem olvasni, szép lassan kikupáltam magam, külföldön ugyanis minden héten kijön egy könyv a menopauzáról, míg itthon nem nagyon, itt leginkább orvosi szakkönyvek vannak.

Szükség lenne egy nekünk, laikusoknak szóló könyvre (kacérkodom a megírásának gondolatával) vagy egy átfogó honlapra, mert rájöttem, hogy ahány nő, annyi menopauza, nincsenek általános megoldások, saját magunkat is edukálni kell a témában. Ma már több mint negyvenféle tünetről beszélnek, közte sok olyannal, ami nem látszik.

A hüvelyszárazság, a szemszárazság, a fülzúgás kapcsán belül érzed, hogy rosszul vagy, de nem látják rajtad, mi van. Persze van olyan is, aki elhízik vagy bőrbetegsége lesz. Érdekes az is, kivel beszélnek minderről a nők: egy kérdőívem tanúsága szerint 63 százalék a barátnőjével, utána a férjével, és csak a férj után következik az orvos.

A menopauza hozta depressziós egyéb pszichés tünetek mellett már negyvenesként is érinthet bárkitForrás: 123rf.com

Ami nem meglepő, ha az ember nem tudja, hogy menopauzával szembesült.

Igen, az én fejemben is az volt, hogy a menopauza ötven évesen kezdődik, pedig a perimenopauza már a negyvenes években beköszönhet pszichés tünetekkel, akár hangulatingadozással, szorongással, depresszióval és pánikrohamokkal. Sokan nem tudják, miben vannak, azt hiszik, megőrültek, sok a stressz, a gyerek idegesít, vagy a férjem, emiatt rossz döntéseket hoznak.

Van, aki elválik vagy felmond a munkahelyén, olyan dolgot tesz, ami erősen kihat az életére.  

Ha tudja, hogy ez egy hormonális változás, lehet, hogy nem hoz meg ilyen döntéseket, mert tudja, hogy el fog múlni, vagy szed rá valamit.

Hogyan lehet ezen változtatni?

Írni és beszélni kell a menopauzáról: minden média megjelenésem után rengetegen írnak nekem. Főleg a vidékieknek nehéz: sokan senkivel nem tudnak beszélni erről, ott még inkább tabu a változókor. Ha csak egy kis megerősítést kapnak, hogy mással is ez történik, már nincsenek egyedül az egészben, jobban érzik magukat. Normalizálni kell a menopauzát: ha elég gyakran jön szembe velünk egy cikk, a menopauza is olyan lesz, mint a terhesség vagy a menstruáció. Ez az első lépés, utána a megítélésen kell változtatni, mert nem szabad hallgatni róla azzal a felkiáltással, hogy mindenki túléli.

A növényi étrend enyhítheti a menopauza tüneteit
A szójabab jelenthet megoldást sok nő problémáira, ennek hatására a hőhullámok sokaknál mérséklődtek vagy elmúltak. Elolvasom!

A hosszú távú egészségről van szó: túl lehet élni, persze, de ha nem mész el csontsűrűség mérésre vagy kardioszűrésre, elindulhat egy olyan folyamat a szervezetben, amit már nem lehet megállítani. Magyarországon a negyven feletti nők között a halálozások 60 százalékát a szív- és érrendszeri betegségek okozzák, ugyanis a hormonális védettség, amelyet az ösztrogén nyújt az infarktus ellen, a menopauzával megszűnik, így ebben az időszakban még kiszolgáltatottabbá válunk. A tünetek kezelése is fontos, de hosszú távú egészségünk ugyanúgy.